Az Európa Kávéház keretében Sógor Csaba elmondta: Uniós szinten a jövőt az oktatás és az egészségügy kérdései fogják lényegesen megszabni. Komoly kérdés az EU lakosságának fogyása, valamint a lakosság elöregedése: az uniós képviselő szerint ennek meghatározó gazdasági vetületei is vannak, hiszen a fogyasztók rétege is átalakulóban van. Sógor Csaba úgy véli, amit gazdasági válságnak hív a sajtó, sokkal inkább morális okokra vezethető vissza, mintsem pusztán gazdasági alapra. Elmondása szerint, az elmúlt évek során bizonyos szakmák társadalmi megítélése, illetve a munkamorál általános csökkenése tapasztalható, az EU-nak pedig ebben a környezetben a helyzet ésszerűsítése, átszervezése a feladata.

Az Európai Unió soha sem kérte Romániát arra, hogy kétszer annyit költsön például a titkosszolgálatok működtetésére, mint az egészségügyre. Ez tagállami döntés, ahogyan számos egyéb területen is nemzeti hatáskörbe helyezik a döntési lehetőséget. Azoknak a tagállamoknak a példáját kell követnie Romániának, amelyek  jól szervezetten oldják meg a gazdasági és társadalmi kérdéseket – magyarázta a képviselő.  

Az egésszégügy kapcsán az élelmiszerekbe, italokba kerülő adalékanyagok is terítékre kerültek. „Miközben két milliárd ember éhezik, az élelmiszeripar egy nyereséges iparág, ezért az Európai Uniónak ennek szabályozásával is foglalkoznia kell” – magyarázta Sógor, aki szerint fontos, hogy a csomagoláson legyen feltüntetve, hogy a szóban forgó termék mit tartalmaz, hiszen az elfogyasztott élemiszerek befolyásolják az egyén egészségét, ami hosszú távon a gazdaságot is érinti. Az esetleges, tömeges egészségügyi problémák előbb, vagy utóbb a tagországok költségvetésére nézve komoly anyagi megterhelést is jelenthetnek.  -Van olyan alma, amelyen 42 féle vegyszer van: ezek külön-külön nem károsak, azonban arról nem létezik statisztika, hogy milyen módon hatnak együtt. Azért kell ilyesmikkel is foglalkoznia az EU-nak, hogy akármit ne tudjanak megetetni velünk – fejtette ki a képviselő, hozzátéve azt, hogy például az uborkagörbület méretével is ezért foglalkozott az EU.

Sógor Csaba kifejtette, bár a kisebbségi kérdésekre vannak európai válaszok, de egyelőre ez a kérdés tagállami hatáskör. „Azért vagyunk ott, hogy elmondjuk az EU nem kezelheti mindezt tagállami hatáskörként, előbb-utóbb foglalkoznia kell ezzel a problémával is” – magyarázta.

Az Európai Unió költségvetésére rátérve Sógor Csaba leszögezte: Romániában egyelőre nem létezik konkrét elképzelés arról, hogy az ország rendelkezésére álló közel 40 milliárd eurót a következő költségvetési ciklusban, azaz az elkövetkező 7 év alatt milyen főbb beruházására szándékozik fordítani.

A beszélgetés során az oktatás kérdése visszatérő motívumként merült fel: a képviselő szerint nem működik az az elv, hogy a piac majd mindent eligazít.  - Európa útkeresésben van, és azt mondják egyes közgazdászok, hogy vissza kell térni a reneszánsz világhoz: Francis Fukyama, illetve Samuel P. Huntington is valami hasonlót sugall, amikor műveikben a bizalomról, valamint a kulturális, illetve vallási különbségek okozta szakadékokról beszélnek.  A morális válság Európában nem csupán attól fog megszűnni, hogy a munkamorál helyreáll – de ez sokban segíthet a gazdasági problémákból kilábalni – fejtette ki Sógor. Az EP képviselő szerint univerzális megoldások jelen pillanatban nem léteznek: a lakosság tudatos életvitele, illetve az EU-n belüli jól működő példák elemzése és követése jelenthet kiutat.