2014-02-05

A szerzői jogok kezelésének európai szintű harmonizációjáról szavazott február 4.-én Strasbourgban az Európai Parlament (EP). Az irányelv szerepe, hogy megkönnyítse a virtuális alkotások határon átnyúló engedélyeztetését, és tegye átláthatóbbá az online zenei piac rendszerét, valamint fejlesztési szabályait.

A digitális zene jogharmonizációjában az előadó, Marielle Gallo (francia, néppárti) hatékony növekedési- és ígéretes munkahelyteremtő eszközt lát. A döntő többséggel elfogadott jelentés vitájában Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő is részt vett, fogyasztóvédelmi szempontból elemezve a dokumentum jelentőségét.

Az erdélyi magyar képviselő véleménye szerint a digitális korban a szerzői jogok érvényesítése lényegesen egyszerűbb lesz azáltal, hogy uniós szinten összehangoltan történhet majd kezelésük. A sokszínű zenei kínálat biztosítása érdekében a törvényes online zenei platformok páneurópai érvényességű copyrightot kaphatnak, nem kell tagállamonként a jogkezelő szervezetekkel külön-külön tárgyalni.

Sógor Csaba a dokumentum kapcsán üdvözölte az Európai Bizottság (EB) másik kezdeményezését, azt a decemberben elkezdett közvélemény-kutatást is, mely a szerzői jogokkal foglalkozik. A képviselő nehezményezte ugyan a kérdőív kérdéseinek nehézkes megfogalmazását, de az ankét fontosságának tudatában azt kérte, hogy az EB szánjon több időt az eredmények kiértékelésére. 

Alább olvasható, illetve a mellékelt linken megtekinthető Sógor Csaba felszólalása:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getVod.do?mode=unit&language=EN&vodId=1391502152199

"Meggyőződésem, hogy a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek jogainak belső piacon történő online felhasználásáról szóló, több területre érvényes irányelv olyan jogszabálykeretet teremt, amely a közös jogkezelő szervezetek működését javítani fogja.

Az irányelv szerepe, hogy megkönnyítse a virtuális alkotások határon átnyúló engedélyeztetését is. Például, zeneművek esetében az EU területén jelenleg 260 zenei e-szolgáltató működik, melyek - működésük révén - a tagállamokban mintegy 30 millió online zeneszámot bocsátanak a felhasználók rendelkezésére. Az irányelv hatályának több területre történő kiterjesztése hasznosnak bizonyul majd az online zenei piac rendszerének és fejlesztési szabályainak rögzítésekor is, hiszen fokozottabb átláthatóságot biztosít.

Az új online szolgáltatások fejlesztése úgyszintén kedvező lesz a fogyasztók számára: fontos társadalmi és kulturális szerepükön túl, a sokszínűség hordozói, ugyanakkor jogbiztonságot teremtenek a jogok tulajdonosai számára is, hiszen lehetővé teszi díjazásukat.

Nevezett pozitív elemek ellenére érthetetlen számomra, hogy miért várt az Európai Bizottság ilyen sokáig, miért csak decemberben kezdett közvélemény-kutatásba a copyright-jogokkal kapcsolatosan? És ha már így történt, most meg miért sietünk annyira? Nagyon szorosak a határidők, a befutó válaszok kiértékelésére pedig még annál is kevesebb idő marad.

Kifogásolható a konzultáció alapjául szolgáló 80 kérdés megfogalmazásának módja is: általánosan vetnek fel problémákat a kérdések, ahelyett, hogy a jelenlegi helyzetre koncentrálnának. Nem lenne célszerűbb a folyamatot átszervezni, és rászánni a problémák alapos kielemzéséhez szükséges időt, még mielőtt ezen az érzékeny területen eljárnánk?"