Vállalkozók találkoztak Kézdivásárhelyen
Az üzleti élet aktuális problémáiról, lehetőségeiről tanácskoztak a vállalkozók Kézdivásárhelyen csütörtökön. Az eseményen Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők az Európai Unió gazdaságáról, az EP szerepéről és tevékenységeiről számoltak be
A Kovászna Megye Tanácsa keretében működő Europe Direct Információs Központ és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége kézdivásárhelyi képviselete által szervezett megbeszélésen Madarasi Csilla, a központ munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket és mutatta be annak működését, célkitűzéseit, elmondva: a rendezvény része a 2014-es Európai Parlamenti választásokról szóló tájékoztatási kampánynak.
Az eseményen jelen levő, Fejér László Ödön parlamenti képviselő elsősorban vállalkozói minőségében szólalt fel a találkozón. „Feladatunk, hogy saját vállalkozásunkat fenntartsuk és fejlesszük, továbbá minél több profitot létrehozni. A fejlődő világ mindannyiunkat arra késztet, hogy folyamatosan beruházásokat eszközöljünk.” A vállalkozó tapasztalatait is megosztotta az egybegyűltekkel, miszerint azok az üzletemberek, akik az unióhoz fordultak, válaszokat és eredményeket értek el. „Arra biztatok mindenkit, hogy egy jól fejlődő cég bátran tegye le a kérést a fejlesztésekhez, mert lesz eredménye.”
Sógor Csaba EP-képviselő a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságának tagjaként foglalkoztatáspolitikai kérdésekről tájékoztatta a jelenlévő vállalkozókat. Elmondta, a kisebbségi érdekérvényesítés mellett főleg munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozik az EP-ben. „Bár a munkaügy nem tagállami hatáskör, az unió mégsem kerülheti meg ezt a témát, hiszen a jövőben kezelni kell számos globális kihívást. A legnagyobb gond, hogy az elmúlt években 8-9 millió kelet-európai vándorolt Nyugatra, ez az itteni munkaerőpiacot is negatívan befolyásolja és különböző szociális problémákat vet fel” – hangsúlyozta a képviselő.
Vállalkozói kérdésre Sógor Csaba elmondta, a kis- és középvállalkozások támogatása az EU-ban is fontos kérdés, hiszen ezek a gazdasági szereplők összesen 87 millió munkavállalót foglalkoztatnak. „Az oktatás és az egészségügy fejlesztése mellett a kis- és középvállalkozásokat kell segíteni abban, hogy a gazdasági bővülés motorjai legyenek. Ezek azok a területek, amelyeknek a fejlesztése a mai válságos időszakban a legfontosabbak közé kell kerüljön” - magyarázta.
A gyűlésen résztvevők arról érdeklődtek, hogy milyen esélyeik vannak a kisgazdáknak Székelyföldön? Sógor Csaba kifejtette, a biogazdálkodás szabályait követve meg kell őrizni a székely termékek minőségét és olyan mezőgazdasági ágazattal kell foglalkozni, amellyel Európa szinten az elsők közt lehetünk. „Európában sehol nincsen annyi őshonos almafajta, mint Erdélyben és Székelyföldön” – említette példaként a képviselő.
Nincs messze Brüsszel, a földrajzi távolság ma már nem befolyásolja a gazdasági versenyt sem, hangsúlyozta Winkler Gyula bevezető előadásában, amelyen ismertette az idén kezdődő új, hétéves uniós költségvetési ciklus prioritásait. Az EU 2020 fejlesztési stratégia, mely meghatározza az uniós költségvetési időszak alapját, visszahelyezi az embert a középpontba, az új munkahelyek teremtését és a gazdaság "kizöldítését" szorgalmazza. Az új tervezési időszakkal új mechanizmusokat is bevezet az EU, ugyanakkor "tudomásul kell venni, hogy csak akkor tudunk haladni, ha a 28 evezős szinkronban evez" – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője, utalva a tagállamok fejlesztési prioritásainak összehangolására. A következő hét évre való felkészülés jegyében alkotta meg az RMDSZ az EU 2020 fejlesztési tervet, amely alkalmazási dokumentum, számolt be Winkler Gyula. "Nagy kihívás előtt állnak az önkormányzatok, mert egy időben kell a már lejárt költségvetési időszak kiírásait még lebonyolítani és az új időszak pályázati lehetőségeire is felkészülni. A tagállamok a partnerségi egyezményeket várhatóan év közepéig írják alá, tehát a strukturális alapok kiírásai várhatóan az év második felében jelennek meg. A Közös Agrárpolitika számos változtatáson megy át, így az idei év az intézményes felkészülés éve, de azt már lehet tudni, hogy az új előírások jó néhány igazságtalanságot, torzulást kiiktatnak, amely miatt a kelet-európai országok korábban hátrányban voltak. Van néhány alapelv, amelyet előnyben részesítenek úgy a mezőgazdasági, mint a regionális fejlesztési politikák, ilyen például a társulás legyen szó gazdákról, vállalkozókról vagy önkormányzatokról" – magyarázta az EP-képviselő.
A találkozón kialakult beszélgetésen a felmerült témák mellett többször is elhangzott: nemcsak szakemberekre, de sok területen mentalitásváltásra is szükség van.