Ady Endrére emlékeztek Margittán

2013-11-25

Ady Endrére, a magyar irodalom meghatározó alakjára emlékezett vasárnap a margittai magyar közösség. Az ünnepséget a margittai RMDSZ, a város önkormányzata, a helyi történelmi egyházak és civil szervezetek, valamint a Horváth János Elméleti Líceum közösen szervezte meg, immár XIX. alkalommal.  Az eseményen az RMDSZ politikusai, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő és Cseke Attila parlamenti képviselő is ünnepi beszédet mondtak.



Az Ady-megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött, ahol Sógor Csaba hirdetett igét. Majd az ünneplők a református műemléktemplom kertjében található Ady-szoborhoz gyűltek össze, hogy koszorúval tisztelegjenek.

Sógor Csaba EP-képviselő beszédében kiemelte, Ady számára nagyon fontos volt az érmihályfalvi szülői ház, édesanyjáról meghatóan ír. „Édesanyánk, a család, a szülőföld nélkül ma is gyökértelenek vagyunk” – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint Ady életigenlése is példa lehet számunkra.  – A költő azt vallotta, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb, mint az élet. Az életet szolgálni ma is azt jelenti, hogy nem csupán panaszkodni tudunk a „magyar ugaron”, hanem szántani, vetni, aratni, virágos kertet ültetni – fejtette ki Sógor Csaba.

Az RMDSZ politikusa kitért arra is, hogy Ady Endre az a költő volt, aki mindig magánál hordta Bibliáját, hitt a Biblia Istenében. – Ma is jó lenne olyan közéleti munkát végezni, ahol nem csupán mandátumokban és költségvetési ciklusokban, hanem az örökkévalóság távlatában tudunk látni és tervezni. Ez azt jelenti, hogy életünket, közösségünk jövőjét, földünket, erdőinket úgy műveljük, hogy azok még hosszú éveken, évtizedeken át fennmaradjanak – hangsúlyozta a képviselő.

Sógor Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy Ady Endre egy olyan próféta, egy olyan vátesz volt, aki látta a magyar társadalom minden betegségét és a pusztulást, amely fele tart.  „S ha Erdélyt elveszik? – tette fel a kérdést 100 évvel ezelőtt, 1913-ban. Sokan nem értették és bírálták. Milyen jó lenne ma is meghallani prófétai intését és azokkal tartani, akik megtartani és nem elveszíteni akarják Erdélyt, az erdélyi magyar közösséget – mondta a képviselő. Zárszavában egy bibliai idézetre emlékeztetett, mely szerint:  „mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk”.