Dokumentumok tükrében: mit tudott rólunk a NATO?

2013-10-17

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő anyagi támogatásával végezte kutatásait Brüsszelben, a NATO Romániára és Magyarországra vonatkozó megfigyelői tevékenységéről, ez év elején Fodor János, fiatal történész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza.



Ezután született az elképzelés, hogy a kutatói terv következtetéseit, tekintettel a tartalom nagy hírértékére, a nagyközönség számára nyitott előadás keretében, Brüsszelben folyó év október 16.-án, és Marosvásárhelyen október 18-án, du 6 órától egyaránt ismertessék. Novák Csaba Zoltán dolgozat-irányítói minőségében vállalta, hogy közreműködik a rendezvényeken.

Az előadás Magyarország és Románia gazdasági, politikai, valamint katonapolitikai helyzetét vizsgálta a NATO-dokumentumok tükrében. A NATO korabeli dokumentumai közül ma már sok anyag hozzáférhető. A titoktalanítási eljárás jelenleg az 1979-ig terjedő időszak dokumentumait tette kutathatóvá. Ez a jövőben minden bizonnyal bővülni fog, vélekedett Fodor János, ugyanis már kérelmezték a következő, szinte a 80-as évek közepéig terjedő időszak hozzáférhetővé tételét is. Bizonyos esetekben a NATO információ-közzétételi stratégiájához tartozik az is, hogy egyre több kiadvány, dokumentum már internetes adatbázisok által is hozzáférhető (pl. a SHAPE dokumentumai, Magyarország viszonylatában az 1956-os forradalommal kapcsolatos dokumentumok, Lengyelország esetében 1980-1981, stb.)

A tanulmány kapcsán a rendezvényen több kérdésre tértek ki a kutatók: hogyan festett a két szocialista állam a Nyugat perspektívájában? Hogyan reagáltak a belső politikai, gazdasági, külpolitikai változásokra? Egy esetleges Varsói Szerződés által vezényelt támadás esetén milyen szerep jutott volna a két országnak? Milyen volt a két ország viszonya a nyugati országokkal, valamint egymással? Mit tartott fontosnak a Nyugat az adott korszakban emberjogi viszonylatban?  A két előadó elsősorban az 1958-utáni korszakra koncentrált, mégis néhány NATO-val kapcsolatos alapfogalmakat is tisztázott (a katonai-stratégiai működése, ún. közdiplomáciai szerepe, stb.), illetve a magyarországi és a romániai belpolitikai helyzetről tájékoztatott az érintett időszakban.

Sógor Csaba kifejtette: örömmel segítette a választókerületéből származó fiatal történész munkáját; jól esett az eredményét is számon tartani. Fontos dolog a múltat megismerni, mert tanulságai nyomán jövendő cselekedeteinket hatékonyabbá tehetjük.  A képviselő végezetül megköszönte Novák Csaba Zoltán egyetemi tanárnak, hogy készségesen vállalta, tanítványával tart ezen a tartalmas szakmai szakaszon, és bekapcsolódott az előadásokba is.

A továbbiakban még bővülő tanulmány power point-os, ideiglenes szövege hamarosan letölthető lesz az erdélyi magyar képviselő honlapjáról is.