Sógor Csaba elismerését fejezte ki Guillermo Fariñas tevékenysége miatt
Az Európai Parlament (EP) 2010-ben Guillermo Fariñas, kubai emberjogi harcosnak ítélte az emberi jogokért, a gondolat szabadságáért eredetileg 1988-ban alapított Sacharov-díjat. A kubai hatóságok akkor megakadályozták a díjazott kiutazását és részvételét a díjátadó ünnepségen, ezért három évvel ezelőtt, Strasbourgban a személyét egy kubai zászlóval letakart üres szék jelképezte. Fariñas akkor ezzel az általa írt forgatókönyvvel a demokrácia hiányára kívánt utalni Kubában, illetve rámutatni a kényszerhelyzetre, hogy keresse a megoldást a társadalom és találja is meg.
Guillermo Fariñasnak néhány hónapja feloldották utazási tilalmát. A harmadik, Sacharov-díjjal kitűntetett kubai személyiség ennek köszönhetően kedden, folyó év július 2-án informális megbeszélésen vett részt Strasbourgban, az Európai Parlamenti Képviselők Egyesületének székhelyén.
Az eseményen Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is részt vett. Beszélgetésük nyomán az erdélyi magyar képviselő elismerését fejezte ki a kubai emberjogi aktivista és újságíró tevékenysége miatt, aki szabadulása után sem választotta a száműzetést, hanem minden, az életét és egészségét veszélytényező körülmény ellenére, változatlanul síkraszáll elveiért és kifejezi véleményét.
Ma, szerdán, az EP plenáris ülésén, Guillermo Fariñas édesanyja jelenlétében végre átvehette a folyamatos, rendkívüli erőfeszítéseiért, a kubai szabadságértékekért vívott küzdelmében megpróbáltatásainak elismeréséért neki adományozott díjat. Köszönő beszédében a kitűntetett elmondta, hogy tizenegy évet töltött börtönben, huszonhárom alkalommal folytatott éhségsztrájkot, és összesen 114 politikai fogoly kiszabadítását sikerült ki kényszerítenie a kubai hatóságoktól. A névtelen mártírok tetteit és támogatását ecsetelve hangsúlyozta, hogy "a demokrácia elérésének útja hosszú, a harc, amit viszünk, meghaladja saját korlátainkat", mégis érdemes és kell is küzdeni érte. Kuba politikája nem változott, csak a politikai engedetlenség eszközeivel sikerült rákényszeríteni a társadalomra bizonyos lehetőségeket, konkrétan az ő utazási jogát is.
Hallgatóságát, a képviselőket végül felemelt ököllel üdvözölte, és gesztusának szimbolikája kapcsán meggyőződését hangsúlyozta, miszerint az erőszakmentes küzdelem folytatásának lesz eredménye, és "bár hosszú a demokrácia elérésének útja, Kubában most kel a nap", a demokrácia ereje egyszer az ő országát is eléri.