2013-03-14

Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) e havi ülésszakának első napján, március 11-én, napirenden kívüli felszólalásban hívta fel képviselőtársainak figyelmét a romániai kisebbségpolitika problémájára, arra, hogy még mindig nagy a különbség a jogszabályok által előírtak és a mindennapok valósága között.

A képviselő hangsúlyozta: követendő példának tekinti az alapító tagállamok területén működő autonómia-modelleket, és nehezményezte, hogy a román törvények által szavatolt anyanyelv-használati jogok durván sérülnek. Példának azon két RMDSZ-es polgármester esetét említette Sógor Csaba, akikre az ország törvényeinek betartása miatt - mert megkövetelték a magyar nyelv ismeretét - róttak ki büntetést a román állami hatóságok.
 
Az erdélyi magyar képviselő hozzászólása alább olvasható:
 
"Az utóbbi időszakban több román politikus hivatkozott rá, hogy Romániában fejlett kisebbségvédelmi rendszer működik, ezért nem kérhető számon az országon a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása.
Engedjék meg, hogy ellentmondjak a kormány ezzel kapcsolatos sikerpropagandájának: történt előrelépés az utóbbi húsz évben, ám nagy a különbség a jogszabályokban foglalt normatív helyzet és a valóság között.
 
Az RMDSZ kitartó munkájának köszönhetően többek között az anyanyelvhasználat jogát is jogszabályban rögzítették, ez azonban a közigazgatási intézményekkel való kapcsolattartásban  hiányosságokkal küszködik. Az utóbbi időszakban több polgármesterünket azért büntette az állami hatóság, mert megpróbáltak érvényt szerezni a törvénynek, és megkövetelték a magyar nyelv ismeretét is.
 
Európa nyugati felén autonómiák rendszerével oldották meg az őshonos nemzeti kisebbségek követeléseit, az új tagországokban is ez lenne a követendő példa, akkor talán mi, az érintettek is példamutató kisebbségpolitikáról számolhatnánk be."
 
----------------------------------------------------------------------------------------------------
 
Kedden, folyó év március 12-én Sógor Csaba részt vett Pervenche Berès (francia, szocialista) képviselőasszonynak az Európai Bizottsághoz intézett, szóbeli kérdése kapcsán kialakult vitában, "A megszorítások hatásai a fogyatékossággal élők életkörülményeire vonatkozóan".
 
A téma a foglalkoztatási és szociális ügyek szakbizottságának (EMPL) javaslatára került napirendre, mert a jelenlegi többszörös válság közepette a fogyatékkal élők életkörülményei tovább romlottak, az őket segítő anyagi források egyre apadnak. A képviselő hozzászólása alább olvasható:
 
"A gazdasági válság negatív következményeinek enyhítése érdekében életbe léptetett megszorító intézkedések általában éppen azokat a társadalmi csoportokat érintik a leghátrányosabban, amelyek a legsebezhetőbbek és a leginkább tehetetlenek ezekkel szemben.
Hasznosnak tartanám, ha a Bizottság ajánlások kidolgozásával és a legjobb gyakorlatok ismertetésével ösztönözné a tagállamokat a fogyatékossággal élők fokozottabb társadalmi szerepvállalásának és munkaerő-piaci részvételének elősegítésére.
 
Azért tartom ezt kiemelendőnek, mert sajnos pontosan tudom, hogy az új tagállamokban még az európai átlagnál is nagyobb gondok mutatkoznak ezen a téren, ezért ott még inkább szükség van a Bizottság iránymutatásaira és fokozottabb odafigyelésére.
Ne engedjük, hogy a válságkezelés égető szükségességére hivatkozva épp a fogyatékkal élők igényei szoruljanak az utolsó helyre."
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 
Szerdán, március 13-án az Európai Unió (EU) és Kína közötti kapcsolatokról szóló, saját kezdeményezésű jelentés kapcsán vitáztak az EP-képviselők. Sógor Csaba hozzászólásában a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta. Álláspontja alább olvasható:
 
"Kína növekvő világgazdasági és világpolitikai szerepéről beszélünk a legtöbbet. De úgy néz ki, hogy továbbra is fel kell emelnünk szavunkat az emberi és kisebbségi jogokhoz kötődő ügyekben is annak érdekében, hogy a jelentős változásokat átélő kínai társadalom érzékeny legyen a jogsértésekre és a kínai vezetők meghallják saját népük szavát. Szeretném hangsúlyozni a jelentésnek azokat a megállapításait, amelyek a tibeti autonómiára vonatkoznak: “a kínai kormány erőszakos asszimilációval, kulturális rombolással vagy elnyomó rendőri és biztonsági módszerekkel nem fog tartós stabilitást elérni, és nem fog jó viszonyt kialakítani a kínai, a tibeti és az ujgur nép között, csak úgy, ha komolyan foglalkozik az őslakosok minden panaszával annak érdekében, hogy valóban létrejöjjön a megosztott felelősség a két autonóm tartomány jólétéért”.
 
Azt hiszem, ezek a gondolatok nemcsak Kína Tibettel és az Ujgur Autonóm Területtel kapcsolatos politikájára érvényesek, hanem egynéhány európai országra is."