Van-e kiút a válságból?
Van-e kiút a válságból? címmel közgazdász szakos hallgatóknak tartott előadást Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Az eseményre a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdasági- és Humánytudományok Karának meghívására 2013. február 22-én, pénteken a hallgatók Európai Unió gazdaságtana és gazdaságpolitikája tantárgyának keretében került sor.
Sógor Csaba főként szociális vonatkozásban beszélt a gazdasági válságot érintő kérdésekről. Társadalmi, kulturális és morális problémákat vetett fel, amelyek negatívan befolyásolják a pénzügyi mutatókat.
A skandináv országok példáját említve az EP-képviselő elmondta, ezek az államok tudták, hogy a humántőke fejlesztése a legfontosabb, ezért az innovációba, oktatásba, kutatásba nagy összegeket fektettek. -A skandináv országok idejében felismerték azt is, hogy az állam egyik fő feladata az a szubszidiaritás elvének érvényesítése, mert úgy vélik, hogy a polgároknak kell megtalálniuk a saját gondjaikra a megoldásokat. Mindenkinek gondolkodnia és dolgoznia kell a társadalom kiegyensúlyozott működtetése érdekében, beleértve az időskorúakat, a fogyatékkal élőket, vagy a szülési szabadságról pár hónap múlva részmunkaidősként visszatérő édesanyákat, akik mind aktívan részt vesznek a társadalmi folyamatokban – magyarázta az EP-képviselő, kiemelve azt, hogy Romániában a jelenleg működő centralizált államigazgatás rengeteg pénzbe kerül, amely a válságból való kilábalást is megnehezíti.
Sógor Csaba szerint egy államban a gazdasági válság mindaddig fennáll, amíg morális válság is létezik. –Minden válság egyfajta lehetőség, mégpedig a jobb írányba történő változás lehetősége. Szükség van a gazdasági megszorításokra, de szükség van szolidaritásra is. Példát kell mutatnunk takarékosságból, ügyelnünk kell a rendelkezésre álló erőforrásainkra és gondoskodnunk kell azok megújításáról. Emellett pedig vissza kell állítani a munka becsületét, hogy a munkát örömmel tudjuk végezni. Az AEÁ elnöke, Obama is a munkát állította évértékelő beszédjének középpontjába – hangsúlyozta a képviselő a morális válság egyik legfontosabb tényezőjét, majd erre vonatkozóan népesedési problémákra is kitért.
–Amire a világ népessége eléri a kilencmilliárd főt, addig Európa és Észak-Amerika őslakossága jelentősen csökkeni fog, ezzel szemben Ázsiában egy milliárddál növekszik, Afrikában pedig megkétszereződik a népesség aránya. Ez egy sarkított példa, viszont előrevetíti az ezzel járó gazdasági és társadalmi következményeket. Azok az országok tudnak majd fejlődni, ahol a legnagyobb számban lesz aktív dolgozóképes munkaerő – hangsúlyozta Sógor Csaba.
Az erdélyi magyar politikus ehhez kapcsolódóan szót ejtett az Európa2020-as stratégiáról, amely hasonló problémák leküzdése céljából új írányokat szab az EU tagállamainak. Ennek keretében Románia vállalta, hogy a 16-64 év közötti népesség foglalkoztatási rátáját 70%-ra növeli (2011-ben 62,8%), a korai iskolaelhagyásokat 11,3%-ra csökkenti (2011-ben 17,5%) és a 30-34 éves korosztály körében a diplomások arányát 26,7%-ra emeli (2011-ben 20,4%).
A skandináv országok példáját említve az EP-képviselő elmondta, ezek az államok tudták, hogy a humántőke fejlesztése a legfontosabb, ezért az innovációba, oktatásba, kutatásba nagy összegeket fektettek. -A skandináv országok idejében felismerték azt is, hogy az állam egyik fő feladata az a szubszidiaritás elvének érvényesítése, mert úgy vélik, hogy a polgároknak kell megtalálniuk a saját gondjaikra a megoldásokat. Mindenkinek gondolkodnia és dolgoznia kell a társadalom kiegyensúlyozott működtetése érdekében, beleértve az időskorúakat, a fogyatékkal élőket, vagy a szülési szabadságról pár hónap múlva részmunkaidősként visszatérő édesanyákat, akik mind aktívan részt vesznek a társadalmi folyamatokban – magyarázta az EP-képviselő, kiemelve azt, hogy Romániában a jelenleg működő centralizált államigazgatás rengeteg pénzbe kerül, amely a válságból való kilábalást is megnehezíti.
Sógor Csaba szerint egy államban a gazdasági válság mindaddig fennáll, amíg morális válság is létezik. –Minden válság egyfajta lehetőség, mégpedig a jobb írányba történő változás lehetősége. Szükség van a gazdasági megszorításokra, de szükség van szolidaritásra is. Példát kell mutatnunk takarékosságból, ügyelnünk kell a rendelkezésre álló erőforrásainkra és gondoskodnunk kell azok megújításáról. Emellett pedig vissza kell állítani a munka becsületét, hogy a munkát örömmel tudjuk végezni. Az AEÁ elnöke, Obama is a munkát állította évértékelő beszédjének középpontjába – hangsúlyozta a képviselő a morális válság egyik legfontosabb tényezőjét, majd erre vonatkozóan népesedési problémákra is kitért.
–Amire a világ népessége eléri a kilencmilliárd főt, addig Európa és Észak-Amerika őslakossága jelentősen csökkeni fog, ezzel szemben Ázsiában egy milliárddál növekszik, Afrikában pedig megkétszereződik a népesség aránya. Ez egy sarkított példa, viszont előrevetíti az ezzel járó gazdasági és társadalmi következményeket. Azok az országok tudnak majd fejlődni, ahol a legnagyobb számban lesz aktív dolgozóképes munkaerő – hangsúlyozta Sógor Csaba.
Az erdélyi magyar politikus ehhez kapcsolódóan szót ejtett az Európa2020-as stratégiáról, amely hasonló problémák leküzdése céljából új írányokat szab az EU tagállamainak. Ennek keretében Románia vállalta, hogy a 16-64 év közötti népesség foglalkoztatási rátáját 70%-ra növeli (2011-ben 62,8%), a korai iskolaelhagyásokat 11,3%-ra csökkenti (2011-ben 17,5%) és a 30-34 éves korosztály körében a diplomások arányát 26,7%-ra emeli (2011-ben 20,4%).
ESEMÉNYEK
