2012-11-22

Az Európai Parlament (EP) novemberi plenáris ülésszakának fő témáit - többek között - az Európai Unió költségvetésének kérdése, a jelenlegi, összetett válság kezelésének szükségessége, illetve a szociális Európa kérdéséről szóló viták képezték.

Az Európai Bizottság által készített Éves Növekedési és az Együttes Foglalkoztatási Jelentéstervezet szerint a pénzügyi megszorítások következtében a tagállamok nem tartották be kellő mértékben a 2020 Stratégia szociális-, foglalkoztatás-és oktatásügyi előírásait. Válaszul az EP saját kezdeményezésű jelentés révén fogalmazta meg "A szociális beruházásokról szóló megállapodásról, mint a válságra adott válaszról" szóló ajánlásait, melyek megvitatására hétfő este, november 19-én került sor. A dokumentum leszögezi, hogy a tagállamoknak óvniuk kell a közszféra költségvetésének fenntartható jellegét, a munkanélküliek munkához segítésének összehangolt tervét, a termelékenység növekedését, a nyugdíjrendszerek reformját, illetve a családpolitikák összehangolását aszociális jellegű befektetésekkel. A képviselők egyébként erőteljes ellenőrzési mechanizmus életbe léptetését, valamint a szociális beruházásokról szóló megállapodások gyakorlatba ültetését sürgették.

Alább olvasható Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő hozzászólása a vitához (http://www.europarl.europa.eu/sed/speeches.do?sessionDate=20121119):
"Tudjuk, hogy az előttünk álló időszakban mindinkább éreztetni fogja hatását a gazdasági, pénzügyi válság szociális dimenziója. Egyre többen gondoljuk úgy, hogy az európai válságkezelés során az államadósságok leszorítása és a költségvetési hiánycélok teljesítése mellett túl kevés figyelmet fordítottunk a válság szociális következményeire. Az elmúlt években a gazdasági kérdések minden más szempontot felülírtak, a polgárok pedig joggal érzik úgy, hogy nem születtek válaszok a növekvő munkanélküliségre, az oktatási rendszerek problémáira vagy a szegénység jelenségére. A tagállamok kormányai pontosan ismerik, hogy milyen következményekkel jár, ha figyelmen kívül hagynak bizonyos társadalmi igényeket. Itt az ideje, hogy az európai politika szintjén is kiemelt figyelmet kapjanak a szociális kérdések. Ez pedig közös erőfeszítést igényel a Tanács, a Bizottság és a Parlament részéről. Nem engedhetjük, hogy az európai országok feláldozzák a válságkezelés oltárán fejlett szociális rendszereiket."

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekről és tájékoztatásról: milyen stratégia célozza az európai ízek népszerűsítését? című zöld könyv vitája kapcsán, kedden, november 20-án,  Sógor Csaba írásban fejtette ki véleményét. Az erdélyi magyar képviselő a hazai, székely termékeket népszerűsítő promóciós politikára, illetve a "Székely termék" védjegyre hivatkozott.
Alább olvasható a képviselő álláspontja:

"Nagy örömmel üdvözlöm képviselőtársam jelentését a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekről, különösen a promóciós politika jövőbeni irányairól, amely a jelentésben foglaltak szerint külön hangsúlyt fektetne a hagyományos, a termőföld és a vízellátás minőségét megőrző és kevés szén-dioxid kibocsátással járó gazdálkodási gyakorlatok népszerűsítésére. Szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy Románia egyik, túlnyomó többségében a magyar nemzeti kisebbség által lakott megyéje, Hargita megye már bevezetett egy hasonló promóciós mechanizmust. A “Székely termék” védjegyet és az ezzel járó promóciós tevékenységet olyan Székelyföldön előállított, helyi alapanyagokból készült jellegzetes mezőgazdasági termékek kaphatják meg, amelyeket környezetbarát módon állítottak elő és egészségesek. Úgy gondolom, hogy az új promóciós politikának meg kellene vizsgálnia a hasonló helyi kezdeményezések támogatásának lehetőségét, hiszen ezáltal a termelők és a fogyasztók számára egyaránt hasznos folyamatok indulhatnak be, illetve erősödhetnek fel."

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A szerda esti, november 21-i bővítési vita során az EP képviselők az Európai Unió bővítési kritériumairól, azok csatlakozás utáni tiszteletben tartásáról, valamint az Unió stratégiai érdekeiről vitáztak az azonos című jelentés kapcsán. Leszögezték, hogy támogató hozzáállásuk feltételének tekintik azt, hogy a bővítési politika hiteles maradjon. Ezért arra szólították fel az Európai Bizottságot (EB) és az Európai Unió (EU) Tanácsát, hogy az Uniós szerződések előírásainak szellemében dolgozzanak ki olyan bírósági mechanizmusokat, melyek révén a kétoldali vagy több tagállam vonatkozásában fennálló viták rendezhetőek lesznek.

A vitában Sógor Csaba is felszólalt, aki az egyes tagállamok közötti kapcsolat alapját képező etnikumközi viszonyok fontosságára figyelmeztetett.

Alább olvasható az RMDSZ-es képviselő hozzászólása, de megtekinthető az alábbi linken is:
http://www.europarl.europa.eu/sed/speeches.do?sessionDate=20121121

" Az Európai Unió bővítési politikájának fő terepe a Nyugat-Balkán, ezért a jelentés nagyon helyesen felhívja a figyelmet a kisebbségek védelmének fontosságára. A térség etnikai viszonyait és közelmúltját ismerve a kérdés jelentősége akkora, hogy az EU jelenlegi – gyakorlatilag nem létező – kisebbségvédelmi szabályozása elégtelen a problémák rendezésére.
Nemcsak az államokon belüli stabilitásra van hatása az etnikumok közötti viszonynak, hanem az egyes államok, leendő tagállamok közötti kapcsolatokra is. Ezért meglátásom szerint a bővítési folyamat rá kell ébressze az EU-t, hogy szükség van egy kisebbségvédelmi szabályozásra az európai jogon belül annak érdekében, hogy a vitás kérdéseket mindenkire érvényes, azonos szabályzók szerint rendezni lehessen. A koppenhágai kritériumokat a tagállamoknak is tiszteletben kell tartaniuk, hiszen jelenleg a felvételre váró országokkal szemben szigorúbbak a követelmények, mint egyes tagállamokkal szemben."