Európa nem rendelheti alá a demokratikus elvek és az emberi jogok érvényesítését a gazdasági érdekeknek

2012-10-18

Az Európai Néppárt bukaresti Kongresszusa alkalmából a brüsszeli székhelyű Európai Tanulmányok Központ (Centre for European Studies - CES) október 16-18. között tartja 4. Nemzetközi Látogatási Programját. A rendezvénysorozat szerda reggeli ülésén az EU szerepéről vitáztak a résztvevők: Változatlan-e az Európai Unió (EU) vezető szerepe vagy átrendeződés észlelhető világszinten a hatalmi viszonyokban?



 A szerdai, október 17-i panel ülését Elmar Broknak, az EP Külügyi Szakbizottságának elnökének és John Brutonnak, Írország volt miniszterelnökének beszéde nyitotta meg. Az előadók után a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek rövid hozzászólásai következtek.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő az Európai Parlamentnek (EP) a délkelet-ázsiai országokkal és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagjaként az előtte felszólaló Thomas Spiller véleményére reflektált, aki szerint Ázsia most is Európától várja a megoldást a világ gondjaira.

Sógor Csaba véleménye szerint az EU-nak a harmadik országokkal – köztük a BRIC-országokkal– való kapcsolatában továbbra is fenn kell tartania az „értékalapú megközelítést” hiszen bármennyire is éles a versenyképességi harc a világban, Európa nem lehet közömbös egy ország belső viszonyai iránt és nem rendelheti alá a demokratikus elvek és az emberi jogok érvényesítését a pillanatnyi gazdasági érdekeknek. A jelenlegi válság nemcsak pénzügyi és gazdasági jellemzőkkel bír, hanem egyben nagyon súlyos morális válság is, amelyben az államok és társadalmak közötti szolidaritás kulcsfontosságú. Európa változatlan vezető szerepét illetően egyszerű a válasz: Európa elveszti vezető hatalmi státusát, ha elveszíti hitelességét, szavahihetőségét: már magában sem bízik, hogyan akarhatná, hogy mások felnézzenek rá, benne bízzanak? A gazdasági válság morális válság is, ezért nem elég a pénzügyi szigorítás, szükség van szociális unióra is - érvelt a képviselő.

- Burmában a volt diktatúra tábornokai, akik ma parlamenti képviselők, miniszterek, megkérdeztek, milyen európai modellt kövessenek. Azt válaszoltam nekik, a jól teljesítő tagállamokét, mint egy osztályban a jól tanuló diákokat. Példa Németország, ahol nem központosításra törekszenek, hanem föderális állam van. A skandináv országokat, ahol az oktatásba fektetnek, és nem a hadseregbe vagy a titkosszolgálatba, ahol erős szakszervezetek vannak, és nem akarja a politikum őket parlamenti székekkel megvásárolni. Azokat az országokat kövessék, amelyek nem a nemzeti kisebbségek asszimilációjára költenek, hanem gazdasági hasznot is húznak a kisebbségek kulturális és területi autonómiájából, mert nemcsak az adott térség, de az ország is élvezi az ebből adódó gazdasági előnyt - fejtette ki az erdélyi magyar képviselő.

Véleménye szerint a - ma már nemcsak az északi országokra jellemző - siker kulcsa azon mentalitás, mely a szubszidiaritásra, a szolidaritásra, valamint a felelősségre alapoz. Hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni a kereszténydemokrata értékeket, a Néppárt nem 4-5 éves ciklusokban gondolkodik, hanem hosszú távon tervez. Felelősen gondolkodik és cselekszik a rábízott anyagi javakkal, emberi, családi, kulturális értékekkel, a kisebbségek nyelvével és kultúrájával a sokszínű Európában.

Sógor Csaba kifejtette, hogy régi a törésvonal a kontinensen 2000 évvel ezelőtti. Legutóbb, húsz évvel ezelőtt szűnt meg a kelet-nyugat megosztottságot jelentő vasfüggöny, ma a takarékos, fejlett gazdasággal rendelkező észak áll a gazdasági nehézségekkel, szociális problémákkal küszködő déllel szemben. Nyugaton az elmúlt időben 4000 keresztény templomot zártak be. Csak Romániában viszont 4000-t építettek. Sógor Csaba leszögezte: délnek és keletnek kevesebb, csak templomépítésben megnyilvánuló spiritualitásra és több munkafegyelemre, az északi országok elveire, szolidaritásra, felelősségre van szüksége.

- Föderalizáción én a régiók Európáját értem, ahol működik a szolidaritás, ahol a gazdagabb régiók felelősen döntenek költségvetésről, kohéziós alapokról. Ha az emberi, kisebbségi jogok területén is Európa vissza akarja nyerni a hitelét, és példát akar mutatni a világnak, akkor meg kell szüntetni az Unió területén minden kisebbségeket sújtó, diszkriminatív törvényt, rendelkezést, mentalitást. Akkor fogja Kína komolyan venni Tibet autonómia-követelését, tiszteletben tartani az emberi jogokat, ha megszűnnek az EU területén a nyelvtörvények, a Bene¹- dekrétum, ha minden hagyományos nemzeti kisebbségnek biztosított lesz az autonómiája - összegezett Sógor Csaba.