Öt ország fiataljai vesznek részt Székelykeresztúron,  a „Minorities and Immigrants of the European Union, Unite!” (nem hivatalos fordításban: “Az Európai Unió kisebbségei és bevándorlói, egyesüljetek!”) elnevezésű ifjúsági csereprogramban 2012. szeptember 22-29. között.

A székelykeresztúri Erdélyi Ifjúsági Egyesület az Európai Bizottság által támogatott Fiatalok lendületben programjának keretében szervezte meg a találkozót, melyre Észtországból, Franciaországból, Olaszországból és Portugáliából érkeztek fiatalok.  Az egyhetes program keretében az Európai Unió területén élő őshonos és bevándorló kisebbségek helyzetét tárgyalják meg. Az egyes országokat a többségi nemzet fiataljai mellett a kisebbségekhez tartozó fiatalok is képviselik: Észtországból a lett és az orosz kisebbség, Franciaországból az arab és ázsiai bevándorlók, Olaszországból a nyugat-afrikai és kelet-európai bevándorlók, Portugáliából a Sao Tome és Principe, közép-afrika partjaitól nyugatra fekvő egykori portugál gyarmatszigetről érkező bevándorlók is jelen vannak, míg Romániát erdélyi magyar fiatalok képviselik.



Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a csereprogram első napján interaktív előadást tartott az EU területén élő kisebbségek helyzetéről. Az erdélyi magyar politikus elmondta: az Európai Uniónak példát kellene mutatnia kisebbségvédelemből, többet kellene foglalkoznia úgy az őshonos, mint a bevándorló kisebbségek helyzetével.
„Az őshonos és a bevándorló kisebbségek elvárásai és jogai nem lehetnek azonosak. Az őshonos nemzeti kisebbségeknek, vagy az állam nélküli nemzeti közösségeknek helyi szinten biztosítani kell a kisebbségi nyelv használatának lehetőségét, valamint kultúrájuk és identitásuk fenntartásának feltételeit. Ehhez képest a bevándorló kisebbségek számára a társadalmi beilleszkedést kell megkönnyíteni. Ha a kisebbségek helyzetének megoldásáról beszélünk egy dologban azonban egységesen kell fellépnünk, mégpedig a tagállami felelősségvállalásban. Egyik tagállam sem tagadhatja le a kisebbségi közösségek létezését, számukra is megnyugtató módon kellene felelősséget vállalniuk a helyzetük megoldása érdekében” – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Sógor Csaba kifejtette, az EU-s intézmények arra törekednek, hogy az unió területén az élet különböző szintjein, úgy politikai, mint gazdasági, katonai, ökológiai vagy éppen szociális téren megteremtsék a biztonság feltételeit, ennek ellenére az Európai Unióban nem mindenhol létezik kulturális és etnikai biztonság.  –A legnagyobb probléma az, hogy nem tanulunk eleget a különböző kulturákról, pedig ahhoz, hogy békésen együtt tudjunk élni, ismernünk kellene egymást. Az EU-ban egységesen kellene tanítani a történelmet, hogy mindnyájan azonos tudással rendelkezzünk és egyformán megértsük az egyes őshonos vagy a bevándorló kisebbségek létjogosultságát – mutatott rá Sógor Csaba.



Az RMDSZ-es politikus szerint a kisebbségvédelmi kérdések megoldásához nem csak megfelelő törvénykezésre, hanem mentális változásra is szükség van: „el kell fogadnunk, hogy bőrszíntől, vagy etnikai hovatartozástól függetlenül a másik ember is ember”. Sógor Csaba szerint ezt a hozzáállást is az oktatás tudja elősegíteni.

A fiatalok a program végén egy kiáltványt állítanak össze, amelyben megfogalmazzák közösen az Európai Unió területén élő őshonos és bevándorló kisebbségek tíz legfontosabb kérelmét. A dokumentumot az Európai Parlamentbe is eljuttatják.