Távol-Kelet és az EU kapcsolata –Mit tanulhatunk egymástól?
Közel száz fiatal vett részt a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) negyedik Szabadegyetemén, amelyet július 11-15. között Katrosán szerveztek meg. A napi csapatvetélkedők mellett a fiatalok programját különböző előadások színesítették.
Az idei rendezvényen Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselőt visszatérő vendégként köszöntötte Ájgel Ágnes a HÁRIT kommunikációs alelnöke. Az EP-képviselő egy könnyed, interaktív beszélgetéssel készült. Távol-Kelet és az EU kapcsolata –Mit tanulhatunk egymástól? című előadásában a keleti világgal kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg és arra mutatott rá, hogyan sikerült a feltörekvő ázsiai országoknak nagyhatalmakká válni, s mindez milyen hatással lehet az európai társadalmakra.
Az erdélyi magyar képviselő részt vesz az Európai Parlament Tibet munkacsoportjának munkájában, tagja a délkelet-ázsiai országokkal és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) fenntartott kapcsolatok küldöttségének, valamint póttagja a Japánnal fenntartott kapcsolatok küldöttségének is. Ezen tevékenységei kapcsán kérték fel a háromszéki fiatalok arra, hogy ossza meg velük a keleti kultúra sajátosságairól szerzett tapasztalatait.
Sógor Csaba számos statisztikai adatot mutatott be, amelyek nem csak az Európai Unió, de az egész világ vezető politikusait is elgondolkodtatják. Kitért arra, hogy az európai népességszámok jelenlegi alakulása azt vetíti elő, hogy 34 generáció múlva eltűnik a kárpát-medencei magyarság, míg negyven év múlva a mostani 1,3 milliárd helyett Kínában már 1,5 milliárdan lesznek. “Távlati kérdéseknek tűnhetnek mindezek, pedig ha belegondolunk a ti gyerekeitek jövőjéről van szó. Azért kell nekünk a keleti világgal, a keleti kultúrával foglalkozni, mert ha így maradnak a statisztikák, akkor pár évtizeden belül Európa munkaerőpiacára keletről fognak embereket behozni, mert idehaza nem lesz, aki elvégezze a munkát. Tehát, együtt kell majd velük élnünk” - hangsúlyozta Sógor Csaba.
Az EP-képviselő kiemelte: a mérhetetlen globalizációban sokkal inkább felértékelődnek saját tradicionális értékeink. „Nem felejthetjük el régi szokásainkat, építészeti és kulturális értékeinket, mert csak ezek tudnak megkülönböztetni bennünket. Azt kívánom, minél többeteknek legyen lehetősége eljutni valamely keleti országba, mert onnan hazatérve megerősődik bennetek a saját kultúrátok iránti megbecsülés érzése és felismeritek azt, hogy az egymásba vetett bizalom, a szoros családi kötelékek, vagy éppen a kézfogáson alapuló üzleti megállapodások Európából sem lehetnek kivesző értékek” – fejtette ki.
Sógor Csaba mindezek mellett azt is kihangsúlyozta, hogy Tibet ügyének kapcsán az erdélyi magyarok sem lehetnek közönyösek, hiszen egy olyan kérdésről van szó, amelyre az egész világ figyel. –Amikor Tibet autonómiájáért küzdünk, saját autonómiánkért emelünk szót. Mindnyájan tudjuk, hogy békés úton Székelyföldnek csak akkor lehet önrendelkezése, ha a román kollégáink felismerik ennek az előnyeit. Tibet lehetőséget nyújt számunkra, hogy a román politikusokat hozzászoktassuk az autonómia kérdéséhez és magasabb szinteken beszélhessünk az erdélyi magyarok problémájáról” – mondta az RMDSZ-es politikus.