Kisebbségvédelem / Kisebbségi frakcióközi munkacsoport
Kisebbségi Munkacsoport:
Strasbourgban bemutatták a veszélyeztetett nyelvek online-atlaszát
2013.01.21
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup), melynek tagja Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is, január 17-én tartotta évnyitó ülését.
Anahit Minasyan, UNESCO-s programszakértő és Dr. Christopher Moseley, felelős szerkesztő ismertették az európai döntéshozókkal a világ veszélyeztetett nyelveit leíró atlasz harmadik, bővített kiadását.
A három nyelvi változatban (francia, angol és spanyol) közzétett enciklopédikus alkotás 2010-ben jelent meg nyomtatott formában, de utóbb virtuális és interaktív változata is készült (Atlas UNESCO des langues en danger dans le monde). Ezek az alábbi linkeken olvashatók:
http://www.unesco/org/new/en/culture/themes/endangered-languages/atlas-of-languages, illetve:
http://www.unesco/org/culture/languages-atlas
Az UNESCO-projekt célja az emberiség nyelvi örökségének megőrzése, a nyelvi diverzitás megerősítése világszerte, valamint a nyelvi diverzitás ösztönzése a kibertérben, illetve biztosítani mindenfajta közérdekeltségű, nyelvi jellegű információhoz való hozzáférés lehetőségének egyetemes jogát.
Az Atlasz nemzetközi együttműködéssel készült, több mint 30 nyelvész közreműködésének eredményeképpen. A kiadvány internetes változatait több vonatkozásban bővítették; pl. 375-el növelték a cikkelyek számát. Ezáltal 2500 nyelv leírását tartalmazzák, 62 térkép alapján. A virtuális változatokat a veszélyeztetett nyelveken készült hangfelvételek gazdagítják; ezekbe belehallgathatnak az érdeklődők. Rengeteg statisztikai jellegű felmérés elkészítésére alkalmas az Atlasz: hatóságok, nyelvi közösségek, de a nagyközönség számára is nélkülözhetetlen munka-, oktatási és tájékoztatási eszköz.
Dr. Christopher Moseley a nyelvi veszélyeztetettség feltételeiről elmondta, hogy az UNESCO szakértők kilenc kritérium együttes hatásának meglétét vizsgálják, és ennek függvényében tekintenek vagy sem egy nyelvet veszélyeztetettnek. Kutatásaik során vizsgálják tehát a nemzedékek közötti nyelvi átörökítés meglétét vagy hiányát, a beszélők számát, az adott nyelvet beszélők számarányát az össznépesség létszámához képest, a nyelvhasználatban észlelt "átkapcsolás" meglétét vagy hiányát. Fontos adat a nyelv- és irodalomoktatáshoz szükséges tananyag megléte és hozzáférhetősége; a kormány- és intézményszintű nyelvi attitűd jellege: a nyelv hivatalos státusa, illetve használati gyakorisága. A veszélyeztetettséget, vagy ellenkezőleg, az erőteljes nyelvi vitalitás állapotát döntő módon befolyásolja a közösség tagjainak viszonyulása saját nyelvükhöz, valamint a nyelv dokumentációjának, leírásának (nyelvtanának) megléte vagy hiánya.
A kutató hangsúlyozta: minden nyelv egy adott világnézet egyedülálló kifejezését biztosítja. Sajátos értékrendet jelent, filozófiát és tipikus kulturális funkciókat hordoz. A hagyományok vektorainak nevezte a nyelveket, melyek kihalása a közösségek örökségét veszélyeztetik.
A világon Melanéziában, Fekete-Afrikában és Dél-Amerikában fenyegeti leginkább kihalás a kisebb közösségek által használt nyelveket.
Az ülés második felében Jordi Baltà Portolés, katalán antropológus "A kulturális lábnyom, a fenntartható fejlesztés egyik eszköze" címmel tartott kultúr-antropológiai előadást a brüsszeli Centre Maurits Coppieters gondozásában két nyelven, angolul és franciául megjelent kötete kapcsán (Approaches to a Cultural Footprint - Variations autour du concept d'empreinte culturelle, 2011, 55p). Baltà Portolés a kulturális lábnyom fogalmát az ökológiai lábnyom analógiájára dolgozta ki. Véleménye szerint az európai kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésének módozatait hasonló módszertan segítségével kell kidolgozni és annak politikai akarat révén gyakorlati kiteljesítést biztosítani.
Változatlanul az RMDSZ képviseli az erdélyi magyarságot
2012.12.13
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportjának (Kisebbségi Intergroup) mai strasbourgi ülésén, Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője beszámolt a romániai választási eredményekről. A képviselő "orosz rulettnek" nevezte a román választási törvényt, majd elemezte az annak jellegzetességeiből adódó visszásságokat. Hangsúlyozta, hogy elfogadásakor, 2008-ban, az RMDSZ volt az egyedüli politikai erő, mely előre látta káros jellegét, és határozottan tiltakozott ellene.
Az erdélyi magyar képviselő kifejtette, hogy a Szövetség változatlanul a megalakulásakor leszögezett célkitűzések alapján képviseli az erdélyi magyar kisebbségi közösség minden tagjának érdekeit. Sem nevet, sem programot nem változtatott, de következetesen naprakészre alakította stratégiáját az eltelt időszak folyamán, a változó politikai helyzetek legmegfelelőbb kezelésének érdekében. Az RMDSZ, mely a román parlamentben 5,3%-os arányt képvisel a december 9-i választások eredményeként, azaz az erdélyi magyarok 89%-ának szavazatát sikerült megszereznie, "belső" kihívójával szemben, amely országosan kevesebb, mint egy százalékot, a közösségben pedig mindössze 11% szavazatot szerzett.
A Szövetség 1996 óta a sajátos kisebbségi témák mellett, amelyek az oktatásügy autonóm jellegétől, az anyanyelvhasználatig nagyon sok területre kiterjednek, egy sor nagyon fontos, gazdasági és regionális, az ország egész számára nélkülözhetetlen elemmel egészítette ki politikai programját. Ezt sikerült beágyazni az Erdély 2020 stratégia kidolgozása révén az Európai Unió (EU) 2020-as célkitűzéseinek irányvonalába is. A képviselő nem titkolta, a felálló hazai nagykoalíció alkotmánymódosító, illetve - többek között- az ország regionális felosztásának módosítását szorgalmazó nyilatkozataival szemben a Szövetség számára kihívó feladat. Jelenlétünkkel - a román parlamentben csakúgy, mint Brüsszelben - változatlanul az erdélyi magyarok érdekvédelmét biztosítjuk. Ennek részleteit maga a minket megbízó közösség határozza meg. Célkitűzéseink változatlanuk immár 23 éve - hangsúlyozta Winkler Gyula.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő az ülésen elhangzottak nyomán kifejtette: - Az RMDSZ változatlanul a romániai magyar nemzeti kisebbségi közösség vezető politikai ereje. A Szövetség továbbra is, következetesen és legitim módon, európai szellemben fogja képviselni a román parlamentben is, nemcsak választóinak, de minden erdélyi magyarnak az érdekeit. A Szövetségre leadott szavazatok Románia uniós jövőjének és a demokrácia szellemének garanciáját jelenti.
Az ülés második napirendi pontját a spanyolországi regionális nyelvek használatával kapcsolatos nyelvi jogok megvitatása képezte. Az eszmecserére azért került sor, mert a spanyol kormány kezdeményezése nyomán az autonóm tartományokban visszafejlődés következne be a jelenlegi többnyelvű, immerziós oktatási programokban. Az EP képviselők támogatásukról biztosították a katalán, baszk és galíciai kollégáikat. A munkacsoport tagjai közösen elfogadott nyilatkozatban rögzítették spanyolországi regionális nyelvek védelme iránti elkötelezettségüket.
Az EP Kisebbségi Intergroupja állást foglalt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében
2012.09.13
Az Európai Parlamentben (EP) a Hagyományos Kisebbségi Közösségek és Nemzeti Nyelvek Frakcióközi Munkacsoport (Kisebbségi Intergroup) csütörtöki ülésén, Strasbourgban állást foglalt és szolidaritását fejezte ki a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében a romániai magyarok közössége által szervezett megmozdulások kapcsán.
Az ülésen Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők (RMDSZ, Európai Néppárt) ismertették az Erdélyi Református Egyház jogos tulajdonát képező épület, a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása nyomán kialakult helyzetet.
Winkler Gyula az RMDSZ-nek a romániai és a brüsszeli hatóságok és intézmények irányába tett lépéseit ismertette; megemlítette Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosához az RMDSZ két EP-képviselője által írt levelet is. A képviselő beszámolt az Erdélyi Református Egyházat ért jogsérelemről, hogy immár másodszor államosították az egyház jogos tulajdonát képező sepsiszentgyörgyi ingatlant, és felhívta képviselőtársainak figyelmét arra is, hogy első fokon három személyt sújtó (ők a Romániában hatályos jogszabályokat alkalmazták), büntetőjogi ítélet született.
Az RMDSZ EP-képviselője utalt az erdélyi magyar közösség és a történelmi egyházak tulajdonának visszaszolgáltatását célzó folyamatra is: Románia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak során elkötelezte magát erre, hiszen ez a Koppenhágai Egyezmény politikai kritériumrendszere része. "Nehézkes az évek óta húzódó visszaszolgáltatási folyamat, jelenleg teljesen elakadt a kommunista rendszer által elkobzott magyar közösségi birtokok és az erdélyi történelmi egyházak tulajdonainak visszaszolgáltatása. (...) Az RMDSZ határozott döntése, hogy továbbra is élni fog minden demokratikus és intézményes eszközzel, Brüsszelben és Bukarestben egyaránt, amelyek a megakasztott visszaszolgáltatási folyamatot újraindíthatják, azért is, hogy a sepsiszentgyörgyi kollégium ügyében igazságos megoldás szülessék, hiszen az épületegyüttes újraállamosítását a magyar közösség elleni támadásnak tekintjük, mert az ügy veszélyes precedenst teremthet a romániai tulajdonjog tiszteletben tartását illetően" - mondta Winkler Gyula.
A romániai Országos Visszaszolgáltatási Bizottság három tagját – közöttük Markó Attila államtitkárt – sújtó elsőfokú büntetőjogi ítéletet az RMDSZ EP-képviselője egyenesen kafkainak minősítette. Winkler Gyula rámutatott, hogy a bizottság tagjait a büntetőjogi bíróság azért ítélte el, mert hatályos törvények előírásait alkalmazták és visszaszolgáltatták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egy épületét. Ez a bírói döntés ellentmond az ugyanazon ügyben 2006-ban hirdetett ítéletnek, mely az Erdélyi Református Egyház tulajdonjogát jogilag megerősített az ügy tárgyát képező épületre vonatkozóan.
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a kommunista rendszer idején elkobzott, az erdélyi egyházak tulajdonát képező birtokok és ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának hosszadalmas jellegére hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyar képviselő rámutatott, hogy az utóbbi tíz évben, az 501/2002-es számú törvény érvénybe lépése óta a visszaszolgáltatások aránya 35 százalékra tehető.
A Székely Mikó Kollégium ügyére vonatkozóan Sógor Csaba kifejtette, hogy az eset a magyar kisebbségi közösség ellen irányuló támadásnak minősül, mely a közösségi és egyházi tulajdonok visszaszolgáltatási folyamatában végleges leállítási szándék jelének is tekinthető, annál is inkább, mert a természetbeni visszaszolgáltatások jogának megszüntetésére történt már kormányszinten kísérlet. Ezt a törvényt az RMDSZ nyomására levették napirendről. Az erdélyi magyar képviselő a Mikó-ügy lehetséges következményeit ecsetelte képviselőtársainak: "Nem minden településen vezetik magyarok az önkormányzatot, ahol visszaszolgáltatott ingatlanok vannak. E döntés nyomán ugyanilyen módon visszaállamosíthatnak bármilyen más egyházi ingatlant. (...) Továbbá országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működött, ezek mind veszélybe kerülhetnek, sőt visszaállamosíthatóvá válnak nemcsak az iskolák, hanem minden eddig visszajuttatott ingatlan" - összegezett Sógor Csaba.
Az EP Kisebbségi Intergroupjának tagjai egyetértettek abban, hogy Brüsszelnek, illetve az Európai Bizottságnak (EB) fel kell hagynia a kettős mérce alkalmazásával a tagállamokban élő nemzeti kisebbségek ügyeinek megközelítésében. Az ülésen részt vevő európai képviselők elhatározták, hogy támogatják az RMDSZ-nek a kommunista rendszer által jogtalanul elkobzott javak romániai visszaszolgáltatási folyamatának folytatását, illetve a folyamat felgyorsítását célzó intézkedéseit.
A Kisebbségi Intergroup tagjai a Székely Mikó Kollégium ügyét aggasztónak minősítették a jogállam romániai érvényesülését illetően, hiszen ez a közelmúlt bukaresti politikai eseményeinek kontextusába helyeződik. A téma egyébként a strasbourgi plenáris ülésen megvitatásra került már.
Sógor Csaba és Winkler Gyula Sajtóirodája,
Strasbourg, 2012. szeptember 13.
Strasbourgban a franciaországi és romániai kisebbségi nyelvi jogok helyzete
2012. 05. 24
Az Európai Parlament (EP) Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportjának (Intergroup) strasbourgi ülésén, május 24-én, a franciaországi regionális és kisebbségi nyelvek használati jogának kérdése került górcső alá.
A Kevésbé Használatos Nyelvek Európai Irodájának (EBLUL - European Bureau for Lesser Used Languages) égisze alatt történő eszmecserére azért került sor, mert a közelmúltban Franciaországban felerősödtek a nyelvi jogi tüntetéseken hangoztatott követelések - Bretagneban, Korzikában, Occitániában, Elzászban. A sikeres koordináció nagyrészt a francia EBLUL tevékenységének köszönhető.
Közvetlenül a francia elnökválasztás után azért tűzte napirendre a kérdés megvitatását a Kisebbségi Munkacsoport, mert François Hollande elnökjelöltként beiktatta választási programjába a regionális és kisebbségi nyelvi jogok kérdésének megnyugtató rendezését, és ígéretet tett arra, hogy elnöklése alatt Franciaország ratifikálni fogja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, elismerve ezáltal a kisebbségi vagy regionális nyelvek beszélőinek nyelvi jogait, illetve ezek használatának jogát.
A meghívott előadók valamennyien a franciaországi kisebbségi nyelvi helyzet kiváló ismerői: Jean-Marie Woehrling, neves francia jogtudós, az Európa Tanács szakértője; Tangi Louarn - breton nyelvi jogi aktivista; valamint David Grosclaude, occitán újságíró, egyben az Atlanti Pireneusok vidékén politikai tanácsos. Az új politikai helyzet elemzéséből mindhármuk véleménye szerint az ország valamennyi kisebbségi nyelvet beszélője bizakodva várja a Karta ratifikálását.
A Kisebbségi Intergroup következő ülésének meghívottjai - Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselők javaslatára - az RMDSZ hazai tisztségviselői lesznek, akik a kisebbségi kérdések iránt elkötelezett EP képviselő-kollégák révén a nemzetközi közvélemény figyelmét szeretnék a magyar kisebbségi közösség szempontjából aggasztó fordulatot vett romániai helyzetre terelni.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a jelenlévőknek kifejtette: - Azért kértem Winkler Gyula kollégámmal közösen a romániai kisebbségi helyzetelemzés napirendre tűzését, mert az Intergroupon keresztül is szeretnénk felhívni a figyelmet a bennünket ért sérelmekre, abban a reményben, hogy a veszélyes tendencia hatálytalanítható, illetve a további, számunkra hátrányos lépések megakadályozhatóak.
A kárpátaljai magyar közösség helyzetét mutatták be az EP-ben
2012. 02. 07
Rendkívüli ülést tartott Brüsszelben, folyó év február 7-én az Európai Parlament (EP) Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja (Intergroup). Két kárpátaljai magyar politikus, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese számolt be a kárpátaljai magyar közösség helyzetéről, illetve az idén esedékes ukrajnai választások politikai tétjéről.
Kovács Miklós beszámolójában részletesen elemezte a mintegy 150.000 lelket számláló kárpátaljai magyarság előtt álló kihívást. A közösségnek három alkalommal, az 1994-es, az 1998-as és a 2002-es választások alkalmával is sikerült képviseltetnie magát az ukrán parlamentben. A közösség tömbben él, fegyelmezetten is szavazott. Idén azonban, az október 28-án esedékes választásokra félő, hogy bevezetik a vegyes választási rendszert, ami átszabná a választási körzethatárokat. A földrajzi adottság semmibevétele végzetes lenne a magyar kisebbségi közösség számára: várhatóan elesne a parlamenti képviselettől. Előreláthatólag májusban szabják meg a választási körzetek határait. Kovács Miklós és Brenzovics László brüsszeli látogatásukkal szeretnék felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy Ukrajna, amely ratifikálta az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek védelméről csakúgy, mint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, megszegné nemzetközi kötelezettségeit és az említett dokumentumok előírásait, ha a választói kerületek átrajzolásával lehetetlenné tenné a kisebbség képviseletét. Tabajdi Csabát, az Intergroup társelnökét az érdekelte, mekkora eséllyel lehetne az ország más kisebbségi közösségeivel szövetkezve fellépni a problémával szemben. Bauer Edit felvidéki MKP-s képviselő asszony arra volt kíváncsi, az új választókerületek kijelölése hátrányosan érinti-e a többi ukrajnai kisebbséget is.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a nemzetállamok túl sok energiát fektetnek a kisebbségek kiszorítására a nemzeti parlamentekből. Ez bizonyos esetekben végzetessé fajulhat, lásd Szerbia esetét. Visszaút, pontosabban a helyes út a demokratikus megoldások alkalmazása lenne. Mészáros Alajos MKP-s EP-képviselő érdeklődésére a magyar nyelvű oktatás helyzetét is bemutatta a két meghívott.
Brenzovics László kifejtette: bízik abban, hogy a közép-európai államok (Magyarország, Románia, Szlovénia, Szerbia) választási rendszereinek mintájára a problémát – a nemzetközi figyelem felkeltésének köszönhetően is - sikerül megoldani. Ebben a magyar kisebbség nem számíthat az országon belüli kisebbségi segítségre, mert nagyon különbözőek a nyelvi, vallási, politikai és kulturális hátterek. Brenzovics László aggasztónak nevezte a magyar nyelvű oktatási rendszer helyzetét. Oktató- és tankönyvhiánnyal küzd a közösség. Felsőfokú képzésben fele annyi magyar ajkú részesül, mint ukrán. Ennek oka, hogy szigorú, ukrán anyanyelvi szintet feltételező vizsgán kell a jelentkezők átmenjenek. Megoldatlan a külföldön diplomázottak helyzete is. Közülük sokan visszatérnének, de csak több éves, költséges eljárással tudják honosíttatni diplomáikat. Gál Kinga fideszes képviselő asszony összefoglalójában hangsúlyozta: fontos az államokat rákényszeríteni, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek. Ebben az EP-képviselőknek óriási a felelősségük, mert figyelemfelhívó szerep hárul rájuk, az EU-n kívül élő közösségek méltán számítanak közvetítő tevékenységükre.
A jelenlévő képviselők elhatározták, hogy álláspontjukról tájékoztatni fogják Ukrajna EU-s nagykövetét és levél formájában közbenjárását fogják kérni az ügy rendezésében.
További információ:
http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/minorities/default_en.asp
http://www.coe.int/t/dg4/education/minlang/default_en.asp
EU-s kisebbségvédelmet a romastratégia mintájára
2012. 01. 20
Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) 2012-es januári plenáris ülésszakát a törvényhozási ciklust felező, tisztújító választások dominálták. Új elnök került a Ház élére, de megújult a szakbizottságok, a munkacsoportok vezetősége, illetve a munkacsoportok koordinátorainak sora is.
A Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) évnyitó ülésén, csütörtökön, folyó hó 19-én, a leköszönő társelnökök, Carl Hagglund (svéd, liberális) és Gál Kinga (magyar, néppárti) átadták megbízatásuk stafétáját Tabajdi Csaba (magyar, szocialista) és François Alfonsi (korzikai francia, zöld) képviselőtársaiknak. A leköszönő társelnökök tevékenységi beszámoló gyanánt bemutatták az eltelt két és fél éves időszak legfontosabb kisebbségügyi eseményeinek beszámolóiból készült kiadványt. A gyűjteményes kötet címe: Traditional Minorities, National Communities and Languages. The issue raised in the European Parliament's Intergroup, 2009-2011, ISBN 978-963-08-3185-7, Brussels-Budapest, 2011, 71 p.
A Munkacsoport 2012-2014-es programjának legfontosabb célkitűzése, hogy az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottsággal sikeresen dolgoztasson ki egy, a roma-stratégia mintájára alapozott, összeurópai vonatkozású kisebbségvédelmi stratégiát.
Az ülés meghívottja, Jonathan Hill, aki Androulla Vssiliou oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos kabinetjének munkatársa, részletesen ismertette az Erasmus mindenkinek: az Európai Unió (EU) egységes oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját. A program leírása az alábbi linken érhető el:
http://ec.europa.eu/education/erasmus-for-all/doc/com_hu.pdf
Az Erasmus mindenkinek 2014-2020 között működik majd. Költségkerete: 19 billió euró, azaz az EU teljes költségvetésének 2%-át jelenti. A komplex program új fejezetet jelent az EU finanszírozásában. Megalkotásakor az Európai Bizottság (EB) arra törekedett, hogy egyszerűbb, ésszerűsített struktúrák révén az EU programokat és intézkedéseket rugalmas megközelítéssel úgy hangolja össze, hogy megteremtse a transznacionális intézkedések és a strukturális alapok, illetve a nemzeti és regionális intézkedések közötti szinergiát. A tervezett program nagy kihívása, hogy az EU többszörös válságára az emberi erőforrásokba való beruházással, főleg a képzés és oktatás területén, de a mobilitás elvének érvényesülésével az európai modell értékeinek erősítésével adjon választ. Vassiliou biztos asszony külön kérésére az Erasmus mindenkinek koncepciójában külön hangsúlyt fektet a nyelvtudásra, a nyelvi diverzitás fontosságára.
A Kisebbségi Munkacsoport tagjai üdvözölték a programtervezetet, de a kisebbségi és regionális nyelvek támogatásának szükségességére hívták fel az EU-biztos munkatársának figyelmét, és azt kérték, hogy a további részletek kidolgozásakor vegyék figyelembe a regionális hatóságok által kifejezésre juttatott, kisebbségi nyelveket beszélők igényeit.
Összetartozás és közös munka - a kárpát-medencei kölcsönös megértés forrásai
2011. 12. 15
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Nemzeti Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportjának idei utolsó ülésére december 15-én került sor Strasbourgban. A zsúfolt napirenden több téma szerepelt: a Megbékélés Mozgalom (http://chartaxxi.eu/?page_id=296) és A megbékélés chartájának ismertetése (www.chartaxxi.eu), Boldoghy Olivér jelenlétében a szlovák állampolgárságuktól megfosztott polgárok ügyének elemzése, valamint Esterházy János munkásságát és mártírsorsát bemutató, frissen megjelentetett angol nyelvű kötet bemutatása.
A Megbékélési Mozgalmat Surján László KDNP-s magyar néppárti képviselő kezdeményezte azon felismerés hatására, hogy a XXI. században a Kárpát-medencében lakók számára a kölcsönös megértés és a megbékélés létfontosságú. A mozgalom nem szervezet, hanem elsősorban magatartási forma és életmód, mely magánemberekre, civil szervezetekre és az egyházakra támaszkodva kívánja hatékonyabbá tenni a térség kormányainak jószomszédi kapcsolatait.
A mozgalomhoz egyszerű aláírással bárki csatlakozhat, aki értékrendjét helyesli és felvállalja. Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő a kezdeményezésben résztvevő fiataloknak, sok sikert kívánt és arra szólította fel őket, ne adják fel a közös román-magyar együttműködést, de vigyázzanak, mert a korábbi nemzedékek ifjúsági kezdeményezései sajnos mind elhaltak. A képviselő véleménye szerint ennek oka az, hogy sok esetben a román kollégák a régi szocialista idők szellemében, egyoldalúan értelmezték a multikulturalitást. - Együtt és ne külön-külön, mondtátok ti is itt ma (kovászna megyei magyar és román fiatalok), ne csak a kisebbségi ismerje és szeresse a többség értékeit.
A szlovákiai állampolgárságukat elveszített, jogfosztott Európai Uniós polgárok - többek között egy 99 éves idős asszony - esetének kapcsán Sógor Csaba felháborítónak minősítette a szlovákiai helyzetet, és Boldoghy Olivérhoz intézve szavait, képviselőtársainak nevében is, arról biztosította az érintetteket, hogy felszólalásaik után továbbra is élni fognak minden olyan lehetőséggel, ami révén az ügyre irányíthatják a nemzetközi közvélemény figyelmét.
Az erdélyi magyar képviselő nehezményezte, hogy kereszténydemokrata szlovák képviselők nem foglalnak állást, és azt javasolta, hogy a magyarországi ökumenikus tanácsot megkeresve, levélben kérjék a szlovákiai testvéregyházakat, hogy tiltakozzanak a kereszténydemokrata szlovák kormánynál "a keresztény elvekkel ellentétes, embertelen, kisebbségellenes törvény miatt, hiszen az a Lisszaboni Szerződés szellemét, illetve az Alapjogi Charta előírásait sérti".
A kulturális és nyelvi sokszínűség az Unió szívügye
2010. 11. 24.
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja 2010. november 24-én rendkívüli ülést tartott Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság (EB) részéről a nevelésért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúsági ügyekért felelős biztos-asszony részvételével.
Bevezetőjében Androulla Vassiliou az Egység a sokféleségben közismert európai uniós jelszót idézte, és hangsúlyozta, hogy az Unió kulturális és nyelvi sokszínűsége megbecsülésre érdemes érték, mely a nyitott szellem tartozéka és garanciája. Véleménye szerint az Európát ért mély krízisből kivezető utat a többnyelvűség jelenti, hiszen a kontinens valójában óriási munkaerőpiac, amelyen az angol nyelv lingua franca-szerepet játszik, de ennek ismerete egymagában nem elégséges. A 2002-es barcelonai kritérium értelmében az EU polgárai a saját anyanyelvükön kívül legalább két idegen nyelvet kellene beszéljenek. A biztos röviden ismertette az EB-nek a kisebbségi és regionális, illetve a veszélyeztetett nyelvek védelmének érdekében tett intézkedéseit is. Jelenleg az intézmény évi 50 millió eurót költ kisebbségi és regionális, nyelvi vonatkozású projektekre. Ezek keretén belül a kisebbségi és regionális nyelvek a hivatalos nyelvekkel azonos elbírálási kritériumok szerint pályázhatnak támogatásért. A biztos-asszony utalt az EB által jelenleg is támogatott, a többnyelvűség területén aktív szervezetek tevékenységére, és említette a korai nyelvtanulást, valamint a műfordítást támogató közösségi akciókat. Külön részletezte az idén elindított Youth on Move / Fiatalok mozgásban elnevezésű programot.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) nemrégiben közzétett véleményére hivatkozva emlékeztetett, hogy a dokumentum egyértelműen leszögezi: a szlovákiai államnyelvtörvény - amellett, hogy hátrányosan megkülönbözteti a szlovákiai magyar kisebbséghez tartozó állampolgárokat - sérti az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait is. A képviselő azt kérdezte a többnyelvűségi biztostól, fontosnak tarja-e az Európai Bizottság és személyesen ő maga is, hogy az Unió tagállamai tiszteletben tartsák nemzetközi kötelezettségeiket? Érdeklődött az iránt is, megvizsgálta-e az Európai Bizottság, hogy a nyelvtörvény sérti-e az európai jogot? Ha igen - érdeklődött az erdélyi magyar képviselő - melyek a vizsgálat következtetései? Ha nem, mikor tervezi az EB a vizsgálatot?
Androulla Vassiliou biztos-asszony válaszában hangsúlyozta, hogy az EU-ban a nyelvpolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EB-nek nincs beleszólása, viszont az Alapjogi Charta tilt mindenfajta diszkriminációt, és ezt a szlovák államnak tudomásul kell vennie, és meg kell tennie a szükséges módosításokat. Az EB mindenesetre figyelő állásponton van; amennyiben konkrét esetek alapján bebizonyítható, hogy a szlovák államnyelvtörvény kikötései miatt EU-s szabadságjogok sérülnek, akkor az Európai Bíróság elé utalja az ügyet.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője üdvözölte az Európai Bizottság által tervezett új kulturális programok gondolatát és kiemelten a biztos asszonynak azt a kezdeményezését, hogy az új elképzeléseket európai közmeghallgatásra bocsátották. A képviselő szerint az európai polgárok véleményének kikérése olyan kérdésekben hozhat új megközelítést, amelyeket a politikusok eddig megkerültek. Ilyennek nevezte az anyanyelvhasználat és a kisebbségi jogok kérdéskörét, amelyet az EU intézményei az alapdokumentumra való hivatkozással mindig a tagállamok fele hárítanak. Az EU politikusainak, intézményeinek véleménye nagyon sok kérdésben folyamatosan változik vagy átalakul, ez a dinamika bennünket is feljogosít arra, hogy a keretszabályok módosítását merjük álmodni. Nekünk, kisebbségi képviselőknek álmunk az, hogy kialakul a kisebbségi kérdés közös európai álláspontja. Tudatában vagyok annak, hogy ez nem egy konformista politikai megállapítás, de én hiszek benne - fogalmazott Winkler Gyula a kisebbségi frakcióközi csoport ülésén.
A képviselők továbbá a katalán nyelv EU-s munkanyelvvé tételét, zavartalan okcitán közfeliratozást, konkrét EU-s intézkedések révén a szlovák államnyelv negatív hatásainak semlegesítését, illetve a kisebbségi nyelvi kérdés közös európai állásponttá alakítását kérték az EU-biztostól.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megjegyzés:
Folyó év december 15-én zárul az Európai Unió portálján az a virtuális közvélemény-kutatás, amelynek alapján körvonalazódni fog a 2013 utáni kulturális programok jellege és költségvetése. Hozzászólásokat, javaslatokat az alábbi linken lehet tenni: http://ec.europa.eu/culture/news/news3022_en.htm.
A kizárólagossági jogokat ne országok, hanem nyelvek szerint adják
2010. 07. 08
Strasbourgban folyó év július 8-án tartotta havi, szokásos munkaülését az Európai Parlament Kisebbségügyi Frakcióközi Munkacsoportja. Napirenden szerepelt a Dél-tiroli Rádió- és Televízióadók Egyesületének (Rundfunk- Anstalt Südtirol - RAS) tevékenységi beszámolója.
A RAS tevékenységének bemutatása, és a kisebbségi nyelvi közösség nyelvén történő közvetítés /sugárzás jogi kérdéseinek megvitatása azért volt aktuális, mert a labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit a kisebbségi nyelvi közösségek tagjai nem élvezhették zavartalanul az Európai Unió (EU) egész területén.
Az elnök, Rudolf Gamper, részletes előadása ismertette a 35 éve 26 alkalmazottal működő RAS eredményeit, imponálóan magas nézettségi/hallgatottsági arányait. A sikeres egyesületi tevékenység alapja az egyesület tapasztalata szerint az, hogy sikerült tagállami támogatást is szerezni működésükhöz, és ezáltal olyan határokon túl nyúló, pozitív szellemű együttműködés alakult ki, amely az Európai Unió kulturális tőkéjét gazdagítja. Mindazonáltal, a közvetítő tevékenységet szabályozó EU direktívák felülvizsgálatát szorgalmazta. Véleménye az EP képviselők helyeslésére talált. Valamennyien úgy vélték, hogy az országok szerint leosztott sugárzási jogot nyelvek szerintire kellene változtatni. Ez a megoldás lehetővé tenné azt, hogy határokon túl élő nyelvi közösségek is élvezhessék az államok által megvásárolt jog előnyeit. Azaz a leosztás elve nem tagállamfüggő, hanem nyelvi közösségre leosztott lenne.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is részt vett az előadást követő vitában. Hozzászólásában támogatta a dél-tiroli javaslatot, és beszámolt a közelmúltban Erdélyben is tapasztalt helyzetről, hiszen a magyar kisebbségi nyelvi közösség tagjai is szembesültek a műsorszórók és szolgáltatók tevékenységét szabályozó, jelenleg merev kötöttségekkel.
François Alphonsi (Zöldek/EFA) a frakcióközi munkacsoportban a korzikai kisebbségi nyelvi közösség érdekeit képviseli. Az ülés második napirendi pontjában állásfoglalásra irányuló szövegtervezetet terjesztett kollégái elé, és támogatásukat kérte abban, hogy segítsenek tartalmát az EP állásfoglalásaként elfogadtatni. A dokumentum tárgya az európai veszélyeztetett nyelvek védelme. Előreláthatólag az ősszel kerül majd sor a szöveg véglegesítésére, és az Európai Bizottság illetékes biztosainak, Viviane Reding, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős, illetve Androulla Vassiliou, többnyelvűségért és az ífjúsági politikáért felelős biztosok bevonásával. Reding asszony korábbi EB biztosként részt vett az európai kisebbségi és regionális nyelvek működését segítő európai programok kidolgozásában, jó ismerője a problémának, Vassiliou asszony pedig már meghallgatása során is támogatásáról biztosította az EU területén a kevésbé elterjedt nyelveket beszélők közösségeit.
A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az EU hitelességének tétje - Sógor Csaba Strasbourgban a kisebbségi kérdésről
2010. 02. 13.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi februári ülésszaka alatt többször vita tárgyát képezte a kisebbségi jogi kérdés. Az Európai Unió (EU) határain belüli, a hagyományos nemzeti kisebbségek elsősorban nyelvi jogait érintő problémák áttekintésére - többek között - a Kisebbségi Munkacsoport (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) február 12-i ülésén adódott alkalom.
A Kisebbségi Munkacsoport, Gál Kinga társ-elnök vezetésével, első alkalommal tanácskozott a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdéséért felelős biztos, Viviane Reding, kabinetjének tisztségviselőivel.
Sógor Csaba erdélyi magyar EP képviselő a megbeszélésen szóvá tette, hogy a Szlovák Államnyelvtörvény kisebbségellenes, és nemcsak az Alapjogi Chartát sérti, hanem veszélyes is. A képviselő szerint a nyelvtörvény több vonatkozásban veszélyezteti az uniós alapértéknek számító, közösségi vívmányokat, pontosabban a szolgáltatások szabadságát, magát az egységes közös piacot is. Sógor Csaba azt javasolta, ha kisebbségi szempontból nem lehet hatékony a kérdés alapjogi megközelítése, próbálják a gyakorlati következmények felől "akadálytalanítani" a problémát.
A téma iránt elkötelezett RMDSZ-es EP képviselő aktív részvételének köszönhetően, az európai döntéshozók figyelme a plénumban még aznap, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyek tárgyalásakor, a kisebbségeket érintő hátrányos megkülönböztetés világszerte tapasztalt problémájára irányult.
A burmai helyzetelemzés során Sógor Csaba arra emlékeztetett, hogy a katonai junta idénre szabad, demokratikus választásokat ígért. A képviselő véleménye szerint fontos, hogy a nemzetközi közösség és az Európai Unió (EU) fenntartsa a nyomást a juntán, azért, hogy valóban megvalósuljon a demokratikus átmenet. Biztosítani kell a Burmában élő nemzeti kisebbségek megfelelő részvételét a választásokon, mert ezzel véget lehetne vetni a sorozatos etnikai konfliktusoknak.
- Az EU is akkor lehetne hiteles és eredményes a nyomásgyakorlásban, ha minden tagállama tiszteletben tartaná a kisebbségek jogait. Amíg az Unió területén nyelvtörvények vannak, és most nemcsak Szlovákiára gondolok, amíg a kollektív bűnösséget lehet felmelegíteni, amíg kisebbségek létét, anyanyelvét és jogait tagadhatják tagállamok, addig Európai Unió (EU) nem lehet sem hiteles, sem eredményes - szögezte le az erdélyi magyar képviselő.
A kisebbségi kérdés megoldása ugyanolyan fontos, mint a gazdasági válság és a klímaváltozás jelenségének kezelése - Sógor Csaba felszólalása az Európai Néppárt mai frakcióülésén
2009. 06. 24.
Az Európai Néppárt (ENP) mai frakció-ülésének fő napirendi pontja a képviselőcsoport 2009-2014 közötti tevékenységének áttekintése volt. A részvevő képviselők felszólalásaikban kitértek a közelmúlt kiváló választási eredményeire: statisztikai adatok bizonyítják, hogy a frakció maga az Európai Unió hajtóerejének tekinthető, hiszen az ENP tagjai 19 országból származnak, és az Európai Parlament (EP) tagjainak 36%-át képezik. A felszólaló képviselők a frakció felelősségét hangsúlyozták az Európai Unió polgáraival, a választók elvárásaival szemben, és az Európai Bizottság (EB) elnökségének problematikájáról is értekeztek.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő felszólalásában Strasbourg város példájára utalva elmondta, hogy bármilyen költségesek is tisztelt ház ottani havi ülései, a város többnyelvű feliratai csakúgy, mint soknyelvűsége és szívélyes fogadó készsége olyan pozitív példák, melyek megnyugtathatják a többségieket: a kisebbségektől nem félni kell, hanem támogatni kell őket. Ezt az üzenetet hordozzák az APE - (Európai Parlamenti Képviselők Egyesülete) által szervezett, multikulturális és többnyelvű események is.
A képviselő kiemelte a Nemzeti Kisebbségi Intergroup tevékenységének fontosságát az elmúlt parlamenti ciklusban. E testület határozattervezetet dolgozott ki a hagyományos nemzeti, a roma, illetve az ún. új kisebbségi csoportok védelmére vonatkozóan az EU-ban. A dokumentumot nem sikerült elfogadtatni, habár a felsorolt kisebbségi csoportok az EU lakosságának közel ¼-ét képezik.
Sógor Csaba végezetül utalt az Európai Néppárt 10 pontos prioritásrendszerére, azaz az elkövetkező 5 éves EP-ciklus ciklus tevékenységének irányt szabó dekalógra, és leszögezte: "(...) a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése ugyanolyan fontos, mint a gazdasági válság vagy a klímaváltozás okozta kihívások".
Pro minoritate Europae - Megjelent az EP Kisebbségi Intergroupjának gyűjteményes tanulmánykötete
2009. 03. 19.
Brüsszelben tegnap ünnepélyes keretek között mutatták be az Európai Parlamentben (EP) működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup fennállásának 25. évfordulójára megjelent, Pro minoritatae Europae című gyűjteményes tanulmánykötet magyar és angol nyelvű változatát. A kötetek Tabajdi Csaba - magyar szocialista EP képviselő, az Intergorup elnöke - szerkesztői munkáját dicsérik, megjelenésüket pedig az EP frakciói támogatták.
A szerzők között szerepel Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is, "Az interkulturális oktatás és annak kihívásai Romániában" című írásával.
Az azonos tartalmú kötetek tanulmányainak nagy része a frakcióközi csoport, a Nemzeti Kisebbségi Intergroup EP képviselő-tagjaitól származik. Vezető politikusok - Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, Göncz Kinga, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, illetve Ján Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és sportért felelős biztosa - előszavazták a 8 tematikus fejezetet tartalmazó kötetet, de a kisebbségi és nyelvi jogok védelmének területén aktív személyek, tisztségviselők, de független szakértők írásai is helyet kaptak benne.
A Pro minoritate Europae című kötet az európai uniós kisebbségvédelmi rendszer megteremtésének kihívásait és tennivalóit taglalja, majd pozitív példaként ismerteti a működő európai autonómia-formákat, és részletezi ezek problémáit is. Külön fejezet hangsúlyozza az anyanyelv szerepének fontosságát a kisebbségi identitás megőrzésében.
A 2004 óta Tabajdi Csaba elnökletével működő Nemzeti Kisebbségi Intergroup tevékenységéről ismertető fejezet készült, melyet a határon túli magyarság jogainak védelmében keletkezett esszék, írások, levelek sora követ. A kisebbségi jogvédelemre- illetve a kisebbségi jogsértésekről szóló írások régiók és közösségek szerint ismertetik a problematikát.
A kötet magyar ajkú szerzői a szerkesztőn kívül (betűrendes sorrendben): Bauer Edit - EP képviselő, Bíró Gáspár - egyetemi tanár, Duka-Zólyomi Árpád - EP képviselő, Gál Kinga - EP képviselő, Glatz Ferenc - akadémikus, Göncz Kinga - külügyminiszter, Hantz Péter - tudományos kutató, Kósáné Kovács Magda - EP képviselő, Kovács Péter - alkotmánybíró, egyetemi tanár, Olajos Péter - EP képviselő, Göndör Péter - diplomata, Korányi Dávid - európai parlamenti szakértő, Komlóssy József - kisebbségügyi aktivista, Kötő József - romániai parlamenti képviselő, Schöpflin György - EP képviselő , Sógor Csaba - EP képviselő, Szent-Iványi István - EP képviselő , Szili Katalin - országgyűlési elnök, Tőkés László - EP képviselő, Vizi Balázs - tudományos kutató.
Novemberi Kisebbségi Intergrup ülés Strasbourgban: Sógor Csaba az autonómia kérdéséről
2008. 11. 21.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő tegnap részt vett az Európai Parlament (EP) Kisebbségi Intergrupjának novemberi ülésén, amelyen a ladin kisebbség autonómia-igényének problematikáját ismertették a meghívott vendégek, Paul Videsott professzor és Daniela Templari egyetemi oktató.
A ladin meghívottak beszámolója szerint Anpezo, Col és Fodom ladin helységek lakói a történelmi, nyelvi és kulturális kötelékekre hivatkozva, azt szeretnék elérni, hogy az olasz többségű Belluno, illetve Veneto tartományok helyett ismét a ladin közösség szoros kötelékében élhessenek, és a példaértékű kisebbségi politikát folytató, autonóm Dél-Tirol tartományhoz tartózhassanak. Kérésük nem bontana országhatárt, kizárólag adminisztrációs átszervezésről lenne szó, mely kulturális, nyelvi kötelékeket erősítve, a kérelmező helységekben élő ladinok kisebbségi jogainak érvényt szerezne, és erősítené a össz-ladin közösség kultúráját és identitását.
A ladin közösség autonómia-igényének egyértelmű üzenete az a tény, hogy 2007. október 28. és 29-én sor is került referendumra, és hogy a résztvevők 79%-a, köztük nagyon sok többségi olasz, támogatta az igényt. Gyakorlatilag azonban semmi sem változott, azóta sem.
Paul Videsott professzor és Daniela Templari egyetemi oktató képviseletében a ladin közösség azért fordult az EP-hez, mert az Intergrup ajánlásában bízva szeretnék végre a mindennapi életben is látni egyértelmű voksolásuk eredményét. Ennek akadálya pusztán gazdasági: a gazdag helységekről nem akarnak lemondani Beluno és Veneto tartományok, és területeiken sem biztosítják a szomszédos tartományban érvényes kisebbségi jogokat.
Sógor Csaba párhuzamot vont a ladin és a székely autonómia-problematika között, és kiemelte a ladin gyakorlat fontosságát. A képviselő méltatta a ladin közösség egységes hozzáállását, mely a többségi olaszokat is megnyerte ügyüknek, és kiemelte annak jelentőségét, hogy a ladinok az olasz alkotmány és törvények adta lehetőséggel élve, több éves munkával sikerre vitték referendumukat. - Bízom benne, hogy az önökre is vonatkozó autonómia gyakorlatba ültetése ezek után nem maradhat el - erősítette meg Sógor Csaba.
Párhuzamok a tibeti és erdélyi autonómia között - Együttes ülést tartott az EP-ben a Nemzeti Kisebbségügyi és a Tibet Intergroup
2008. 05. 25.
Az Európai Parlament múlt heti strassbourgi plenáris ülésszaka alkalmával együttes ülést tartott a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup és a Tibet Intergroup, ahol a részt vevők megtárgyalták a széles körű tibeti autonómia lehetőségeit.
Az ülésen részt vett Wangpo Bashi, az emigráns tibeti kormány és a Dalai Láma párizsi képviseletének vezetője, aki elmondta, hogy a tibeti nép nem függetlenségre, hanem egy valóban tartalmas politikai autonómiára törekszik Kína területi integritásának tiszteletben tartásával.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki mindkét Intergroupnak tagja, felszólalásában párhuzamot vont a tibeti és az erdélyi magyar közösség helyzete között. „Történelme folyamán az erdélyi magyarság mindenféle helyzetben volt már: évszázadokig államalkotó többségi nemzet, majd valós autonómia élvezője, később formális, csak papíron létező autonómia alanya, jelenleg pedig, bár a kormánykoalíció tagja, semmilyen önrendelkezést nem biztosítanak számára.
Tapasztalatainkat szívesen megosztjuk tibeti sorstársainkkal és nagyon remélem, hogy a Tibeti-kérdés a Pekingi Olimpiai Játékok lejárta után is fontos marad. Napirenden kell tartanunk az autonómia témáját, legyen az a tibeti vagy az erdélyi magyar autonómia, ennek érdekében az Európai Parlamentben többek között kiállításokat, konferenciákat, megbeszéléseket szervezünk” – fejtette ki Sógor Csaba.
Strasbourgban bemutatták a veszélyeztetett nyelvek online-atlaszát
2013.01.21
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup), melynek tagja Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is, január 17-én tartotta évnyitó ülését.
Anahit Minasyan, UNESCO-s programszakértő és Dr. Christopher Moseley, felelős szerkesztő ismertették az európai döntéshozókkal a világ veszélyeztetett nyelveit leíró atlasz harmadik, bővített kiadását.
A három nyelvi változatban (francia, angol és spanyol) közzétett enciklopédikus alkotás 2010-ben jelent meg nyomtatott formában, de utóbb virtuális és interaktív változata is készült (Atlas UNESCO des langues en danger dans le monde). Ezek az alábbi linkeken olvashatók:
http://www.unesco/org/new/en/culture/themes/endangered-languages/atlas-of-languages, illetve:
http://www.unesco/org/culture/languages-atlas
Az UNESCO-projekt célja az emberiség nyelvi örökségének megőrzése, a nyelvi diverzitás megerősítése világszerte, valamint a nyelvi diverzitás ösztönzése a kibertérben, illetve biztosítani mindenfajta közérdekeltségű, nyelvi jellegű információhoz való hozzáférés lehetőségének egyetemes jogát.
Az Atlasz nemzetközi együttműködéssel készült, több mint 30 nyelvész közreműködésének eredményeképpen. A kiadvány internetes változatait több vonatkozásban bővítették; pl. 375-el növelték a cikkelyek számát. Ezáltal 2500 nyelv leírását tartalmazzák, 62 térkép alapján. A virtuális változatokat a veszélyeztetett nyelveken készült hangfelvételek gazdagítják; ezekbe belehallgathatnak az érdeklődők. Rengeteg statisztikai jellegű felmérés elkészítésére alkalmas az Atlasz: hatóságok, nyelvi közösségek, de a nagyközönség számára is nélkülözhetetlen munka-, oktatási és tájékoztatási eszköz.
Dr. Christopher Moseley a nyelvi veszélyeztetettség feltételeiről elmondta, hogy az UNESCO szakértők kilenc kritérium együttes hatásának meglétét vizsgálják, és ennek függvényében tekintenek vagy sem egy nyelvet veszélyeztetettnek. Kutatásaik során vizsgálják tehát a nemzedékek közötti nyelvi átörökítés meglétét vagy hiányát, a beszélők számát, az adott nyelvet beszélők számarányát az össznépesség létszámához képest, a nyelvhasználatban észlelt "átkapcsolás" meglétét vagy hiányát. Fontos adat a nyelv- és irodalomoktatáshoz szükséges tananyag megléte és hozzáférhetősége; a kormány- és intézményszintű nyelvi attitűd jellege: a nyelv hivatalos státusa, illetve használati gyakorisága. A veszélyeztetettséget, vagy ellenkezőleg, az erőteljes nyelvi vitalitás állapotát döntő módon befolyásolja a közösség tagjainak viszonyulása saját nyelvükhöz, valamint a nyelv dokumentációjának, leírásának (nyelvtanának) megléte vagy hiánya.
A kutató hangsúlyozta: minden nyelv egy adott világnézet egyedülálló kifejezését biztosítja. Sajátos értékrendet jelent, filozófiát és tipikus kulturális funkciókat hordoz. A hagyományok vektorainak nevezte a nyelveket, melyek kihalása a közösségek örökségét veszélyeztetik.
A világon Melanéziában, Fekete-Afrikában és Dél-Amerikában fenyegeti leginkább kihalás a kisebb közösségek által használt nyelveket.
Az ülés második felében Jordi Baltà Portolés, katalán antropológus "A kulturális lábnyom, a fenntartható fejlesztés egyik eszköze" címmel tartott kultúr-antropológiai előadást a brüsszeli Centre Maurits Coppieters gondozásában két nyelven, angolul és franciául megjelent kötete kapcsán (Approaches to a Cultural Footprint - Variations autour du concept d'empreinte culturelle, 2011, 55p). Baltà Portolés a kulturális lábnyom fogalmát az ökológiai lábnyom analógiájára dolgozta ki. Véleménye szerint az európai kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésének módozatait hasonló módszertan segítségével kell kidolgozni és annak politikai akarat révén gyakorlati kiteljesítést biztosítani.
Változatlanul az RMDSZ képviseli az erdélyi magyarságot
2012.12.13
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportjának (Kisebbségi Intergroup) mai strasbourgi ülésén, Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője beszámolt a romániai választási eredményekről. A képviselő "orosz rulettnek" nevezte a román választási törvényt, majd elemezte az annak jellegzetességeiből adódó visszásságokat. Hangsúlyozta, hogy elfogadásakor, 2008-ban, az RMDSZ volt az egyedüli politikai erő, mely előre látta káros jellegét, és határozottan tiltakozott ellene.
Az erdélyi magyar képviselő kifejtette, hogy a Szövetség változatlanul a megalakulásakor leszögezett célkitűzések alapján képviseli az erdélyi magyar kisebbségi közösség minden tagjának érdekeit. Sem nevet, sem programot nem változtatott, de következetesen naprakészre alakította stratégiáját az eltelt időszak folyamán, a változó politikai helyzetek legmegfelelőbb kezelésének érdekében. Az RMDSZ, mely a román parlamentben 5,3%-os arányt képvisel a december 9-i választások eredményeként, azaz az erdélyi magyarok 89%-ának szavazatát sikerült megszereznie, "belső" kihívójával szemben, amely országosan kevesebb, mint egy százalékot, a közösségben pedig mindössze 11% szavazatot szerzett.
A Szövetség 1996 óta a sajátos kisebbségi témák mellett, amelyek az oktatásügy autonóm jellegétől, az anyanyelvhasználatig nagyon sok területre kiterjednek, egy sor nagyon fontos, gazdasági és regionális, az ország egész számára nélkülözhetetlen elemmel egészítette ki politikai programját. Ezt sikerült beágyazni az Erdély 2020 stratégia kidolgozása révén az Európai Unió (EU) 2020-as célkitűzéseinek irányvonalába is. A képviselő nem titkolta, a felálló hazai nagykoalíció alkotmánymódosító, illetve - többek között- az ország regionális felosztásának módosítását szorgalmazó nyilatkozataival szemben a Szövetség számára kihívó feladat. Jelenlétünkkel - a román parlamentben csakúgy, mint Brüsszelben - változatlanul az erdélyi magyarok érdekvédelmét biztosítjuk. Ennek részleteit maga a minket megbízó közösség határozza meg. Célkitűzéseink változatlanuk immár 23 éve - hangsúlyozta Winkler Gyula.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő az ülésen elhangzottak nyomán kifejtette: - Az RMDSZ változatlanul a romániai magyar nemzeti kisebbségi közösség vezető politikai ereje. A Szövetség továbbra is, következetesen és legitim módon, európai szellemben fogja képviselni a román parlamentben is, nemcsak választóinak, de minden erdélyi magyarnak az érdekeit. A Szövetségre leadott szavazatok Románia uniós jövőjének és a demokrácia szellemének garanciáját jelenti.
Az ülés második napirendi pontját a spanyolországi regionális nyelvek használatával kapcsolatos nyelvi jogok megvitatása képezte. Az eszmecserére azért került sor, mert a spanyol kormány kezdeményezése nyomán az autonóm tartományokban visszafejlődés következne be a jelenlegi többnyelvű, immerziós oktatási programokban. Az EP képviselők támogatásukról biztosították a katalán, baszk és galíciai kollégáikat. A munkacsoport tagjai közösen elfogadott nyilatkozatban rögzítették spanyolországi regionális nyelvek védelme iránti elkötelezettségüket.
Az EP Kisebbségi Intergroupja állást foglalt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében
2012.09.13
Az Európai Parlamentben (EP) a Hagyományos Kisebbségi Közösségek és Nemzeti Nyelvek Frakcióközi Munkacsoport (Kisebbségi Intergroup) csütörtöki ülésén, Strasbourgban állást foglalt és szolidaritását fejezte ki a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében a romániai magyarok közössége által szervezett megmozdulások kapcsán.
Az ülésen Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők (RMDSZ, Európai Néppárt) ismertették az Erdélyi Református Egyház jogos tulajdonát képező épület, a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása nyomán kialakult helyzetet.
Winkler Gyula az RMDSZ-nek a romániai és a brüsszeli hatóságok és intézmények irányába tett lépéseit ismertette; megemlítette Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosához az RMDSZ két EP-képviselője által írt levelet is. A képviselő beszámolt az Erdélyi Református Egyházat ért jogsérelemről, hogy immár másodszor államosították az egyház jogos tulajdonát képező sepsiszentgyörgyi ingatlant, és felhívta képviselőtársainak figyelmét arra is, hogy első fokon három személyt sújtó (ők a Romániában hatályos jogszabályokat alkalmazták), büntetőjogi ítélet született.
Az RMDSZ EP-képviselője utalt az erdélyi magyar közösség és a történelmi egyházak tulajdonának visszaszolgáltatását célzó folyamatra is: Románia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak során elkötelezte magát erre, hiszen ez a Koppenhágai Egyezmény politikai kritériumrendszere része. "Nehézkes az évek óta húzódó visszaszolgáltatási folyamat, jelenleg teljesen elakadt a kommunista rendszer által elkobzott magyar közösségi birtokok és az erdélyi történelmi egyházak tulajdonainak visszaszolgáltatása. (...) Az RMDSZ határozott döntése, hogy továbbra is élni fog minden demokratikus és intézményes eszközzel, Brüsszelben és Bukarestben egyaránt, amelyek a megakasztott visszaszolgáltatási folyamatot újraindíthatják, azért is, hogy a sepsiszentgyörgyi kollégium ügyében igazságos megoldás szülessék, hiszen az épületegyüttes újraállamosítását a magyar közösség elleni támadásnak tekintjük, mert az ügy veszélyes precedenst teremthet a romániai tulajdonjog tiszteletben tartását illetően" - mondta Winkler Gyula.
A romániai Országos Visszaszolgáltatási Bizottság három tagját – közöttük Markó Attila államtitkárt – sújtó elsőfokú büntetőjogi ítéletet az RMDSZ EP-képviselője egyenesen kafkainak minősítette. Winkler Gyula rámutatott, hogy a bizottság tagjait a büntetőjogi bíróság azért ítélte el, mert hatályos törvények előírásait alkalmazták és visszaszolgáltatták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egy épületét. Ez a bírói döntés ellentmond az ugyanazon ügyben 2006-ban hirdetett ítéletnek, mely az Erdélyi Református Egyház tulajdonjogát jogilag megerősített az ügy tárgyát képező épületre vonatkozóan.
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a kommunista rendszer idején elkobzott, az erdélyi egyházak tulajdonát képező birtokok és ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának hosszadalmas jellegére hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyar képviselő rámutatott, hogy az utóbbi tíz évben, az 501/2002-es számú törvény érvénybe lépése óta a visszaszolgáltatások aránya 35 százalékra tehető.
A Székely Mikó Kollégium ügyére vonatkozóan Sógor Csaba kifejtette, hogy az eset a magyar kisebbségi közösség ellen irányuló támadásnak minősül, mely a közösségi és egyházi tulajdonok visszaszolgáltatási folyamatában végleges leállítási szándék jelének is tekinthető, annál is inkább, mert a természetbeni visszaszolgáltatások jogának megszüntetésére történt már kormányszinten kísérlet. Ezt a törvényt az RMDSZ nyomására levették napirendről. Az erdélyi magyar képviselő a Mikó-ügy lehetséges következményeit ecsetelte képviselőtársainak: "Nem minden településen vezetik magyarok az önkormányzatot, ahol visszaszolgáltatott ingatlanok vannak. E döntés nyomán ugyanilyen módon visszaállamosíthatnak bármilyen más egyházi ingatlant. (...) Továbbá országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működött, ezek mind veszélybe kerülhetnek, sőt visszaállamosíthatóvá válnak nemcsak az iskolák, hanem minden eddig visszajuttatott ingatlan" - összegezett Sógor Csaba.
Az EP Kisebbségi Intergroupjának tagjai egyetértettek abban, hogy Brüsszelnek, illetve az Európai Bizottságnak (EB) fel kell hagynia a kettős mérce alkalmazásával a tagállamokban élő nemzeti kisebbségek ügyeinek megközelítésében. Az ülésen részt vevő európai képviselők elhatározták, hogy támogatják az RMDSZ-nek a kommunista rendszer által jogtalanul elkobzott javak romániai visszaszolgáltatási folyamatának folytatását, illetve a folyamat felgyorsítását célzó intézkedéseit.
A Kisebbségi Intergroup tagjai a Székely Mikó Kollégium ügyét aggasztónak minősítették a jogállam romániai érvényesülését illetően, hiszen ez a közelmúlt bukaresti politikai eseményeinek kontextusába helyeződik. A téma egyébként a strasbourgi plenáris ülésen megvitatásra került már.
Sógor Csaba és Winkler Gyula Sajtóirodája,
Strasbourg, 2012. szeptember 13.
Strasbourgban a franciaországi és romániai kisebbségi nyelvi jogok helyzete
2012. 05. 24
Az Európai Parlament (EP) Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportjának (Intergroup) strasbourgi ülésén, május 24-én, a franciaországi regionális és kisebbségi nyelvek használati jogának kérdése került górcső alá.
A Kevésbé Használatos Nyelvek Európai Irodájának (EBLUL - European Bureau for Lesser Used Languages) égisze alatt történő eszmecserére azért került sor, mert a közelmúltban Franciaországban felerősödtek a nyelvi jogi tüntetéseken hangoztatott követelések - Bretagneban, Korzikában, Occitániában, Elzászban. A sikeres koordináció nagyrészt a francia EBLUL tevékenységének köszönhető.
Közvetlenül a francia elnökválasztás után azért tűzte napirendre a kérdés megvitatását a Kisebbségi Munkacsoport, mert François Hollande elnökjelöltként beiktatta választási programjába a regionális és kisebbségi nyelvi jogok kérdésének megnyugtató rendezését, és ígéretet tett arra, hogy elnöklése alatt Franciaország ratifikálni fogja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, elismerve ezáltal a kisebbségi vagy regionális nyelvek beszélőinek nyelvi jogait, illetve ezek használatának jogát.
A meghívott előadók valamennyien a franciaországi kisebbségi nyelvi helyzet kiváló ismerői: Jean-Marie Woehrling, neves francia jogtudós, az Európa Tanács szakértője; Tangi Louarn - breton nyelvi jogi aktivista; valamint David Grosclaude, occitán újságíró, egyben az Atlanti Pireneusok vidékén politikai tanácsos. Az új politikai helyzet elemzéséből mindhármuk véleménye szerint az ország valamennyi kisebbségi nyelvet beszélője bizakodva várja a Karta ratifikálását.
A Kisebbségi Intergroup következő ülésének meghívottjai - Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselők javaslatára - az RMDSZ hazai tisztségviselői lesznek, akik a kisebbségi kérdések iránt elkötelezett EP képviselő-kollégák révén a nemzetközi közvélemény figyelmét szeretnék a magyar kisebbségi közösség szempontjából aggasztó fordulatot vett romániai helyzetre terelni.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a jelenlévőknek kifejtette: - Azért kértem Winkler Gyula kollégámmal közösen a romániai kisebbségi helyzetelemzés napirendre tűzését, mert az Intergroupon keresztül is szeretnénk felhívni a figyelmet a bennünket ért sérelmekre, abban a reményben, hogy a veszélyes tendencia hatálytalanítható, illetve a további, számunkra hátrányos lépések megakadályozhatóak.
A kárpátaljai magyar közösség helyzetét mutatták be az EP-ben
2012. 02. 07
Rendkívüli ülést tartott Brüsszelben, folyó év február 7-én az Európai Parlament (EP) Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja (Intergroup). Két kárpátaljai magyar politikus, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese számolt be a kárpátaljai magyar közösség helyzetéről, illetve az idén esedékes ukrajnai választások politikai tétjéről.
Kovács Miklós beszámolójában részletesen elemezte a mintegy 150.000 lelket számláló kárpátaljai magyarság előtt álló kihívást. A közösségnek három alkalommal, az 1994-es, az 1998-as és a 2002-es választások alkalmával is sikerült képviseltetnie magát az ukrán parlamentben. A közösség tömbben él, fegyelmezetten is szavazott. Idén azonban, az október 28-án esedékes választásokra félő, hogy bevezetik a vegyes választási rendszert, ami átszabná a választási körzethatárokat. A földrajzi adottság semmibevétele végzetes lenne a magyar kisebbségi közösség számára: várhatóan elesne a parlamenti képviselettől. Előreláthatólag májusban szabják meg a választási körzetek határait. Kovács Miklós és Brenzovics László brüsszeli látogatásukkal szeretnék felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy Ukrajna, amely ratifikálta az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek védelméről csakúgy, mint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, megszegné nemzetközi kötelezettségeit és az említett dokumentumok előírásait, ha a választói kerületek átrajzolásával lehetetlenné tenné a kisebbség képviseletét. Tabajdi Csabát, az Intergroup társelnökét az érdekelte, mekkora eséllyel lehetne az ország más kisebbségi közösségeivel szövetkezve fellépni a problémával szemben. Bauer Edit felvidéki MKP-s képviselő asszony arra volt kíváncsi, az új választókerületek kijelölése hátrányosan érinti-e a többi ukrajnai kisebbséget is.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a nemzetállamok túl sok energiát fektetnek a kisebbségek kiszorítására a nemzeti parlamentekből. Ez bizonyos esetekben végzetessé fajulhat, lásd Szerbia esetét. Visszaút, pontosabban a helyes út a demokratikus megoldások alkalmazása lenne. Mészáros Alajos MKP-s EP-képviselő érdeklődésére a magyar nyelvű oktatás helyzetét is bemutatta a két meghívott.
Brenzovics László kifejtette: bízik abban, hogy a közép-európai államok (Magyarország, Románia, Szlovénia, Szerbia) választási rendszereinek mintájára a problémát – a nemzetközi figyelem felkeltésének köszönhetően is - sikerül megoldani. Ebben a magyar kisebbség nem számíthat az országon belüli kisebbségi segítségre, mert nagyon különbözőek a nyelvi, vallási, politikai és kulturális hátterek. Brenzovics László aggasztónak nevezte a magyar nyelvű oktatási rendszer helyzetét. Oktató- és tankönyvhiánnyal küzd a közösség. Felsőfokú képzésben fele annyi magyar ajkú részesül, mint ukrán. Ennek oka, hogy szigorú, ukrán anyanyelvi szintet feltételező vizsgán kell a jelentkezők átmenjenek. Megoldatlan a külföldön diplomázottak helyzete is. Közülük sokan visszatérnének, de csak több éves, költséges eljárással tudják honosíttatni diplomáikat. Gál Kinga fideszes képviselő asszony összefoglalójában hangsúlyozta: fontos az államokat rákényszeríteni, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek. Ebben az EP-képviselőknek óriási a felelősségük, mert figyelemfelhívó szerep hárul rájuk, az EU-n kívül élő közösségek méltán számítanak közvetítő tevékenységükre.
A jelenlévő képviselők elhatározták, hogy álláspontjukról tájékoztatni fogják Ukrajna EU-s nagykövetét és levél formájában közbenjárását fogják kérni az ügy rendezésében.
További információ:
http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/minorities/default_en.asp
http://www.coe.int/t/dg4/education/minlang/default_en.asp
EU-s kisebbségvédelmet a romastratégia mintájára
2012. 01. 20
Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) 2012-es januári plenáris ülésszakát a törvényhozási ciklust felező, tisztújító választások dominálták. Új elnök került a Ház élére, de megújult a szakbizottságok, a munkacsoportok vezetősége, illetve a munkacsoportok koordinátorainak sora is.
A Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) évnyitó ülésén, csütörtökön, folyó hó 19-én, a leköszönő társelnökök, Carl Hagglund (svéd, liberális) és Gál Kinga (magyar, néppárti) átadták megbízatásuk stafétáját Tabajdi Csaba (magyar, szocialista) és François Alfonsi (korzikai francia, zöld) képviselőtársaiknak. A leköszönő társelnökök tevékenységi beszámoló gyanánt bemutatták az eltelt két és fél éves időszak legfontosabb kisebbségügyi eseményeinek beszámolóiból készült kiadványt. A gyűjteményes kötet címe: Traditional Minorities, National Communities and Languages. The issue raised in the European Parliament's Intergroup, 2009-2011, ISBN 978-963-08-3185-7, Brussels-Budapest, 2011, 71 p.
A Munkacsoport 2012-2014-es programjának legfontosabb célkitűzése, hogy az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottsággal sikeresen dolgoztasson ki egy, a roma-stratégia mintájára alapozott, összeurópai vonatkozású kisebbségvédelmi stratégiát.
Az ülés meghívottja, Jonathan Hill, aki Androulla Vssiliou oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos kabinetjének munkatársa, részletesen ismertette az Erasmus mindenkinek: az Európai Unió (EU) egységes oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját. A program leírása az alábbi linken érhető el:
http://ec.europa.eu/education/erasmus-for-all/doc/com_hu.pdf
Az Erasmus mindenkinek 2014-2020 között működik majd. Költségkerete: 19 billió euró, azaz az EU teljes költségvetésének 2%-át jelenti. A komplex program új fejezetet jelent az EU finanszírozásában. Megalkotásakor az Európai Bizottság (EB) arra törekedett, hogy egyszerűbb, ésszerűsített struktúrák révén az EU programokat és intézkedéseket rugalmas megközelítéssel úgy hangolja össze, hogy megteremtse a transznacionális intézkedések és a strukturális alapok, illetve a nemzeti és regionális intézkedések közötti szinergiát. A tervezett program nagy kihívása, hogy az EU többszörös válságára az emberi erőforrásokba való beruházással, főleg a képzés és oktatás területén, de a mobilitás elvének érvényesülésével az európai modell értékeinek erősítésével adjon választ. Vassiliou biztos asszony külön kérésére az Erasmus mindenkinek koncepciójában külön hangsúlyt fektet a nyelvtudásra, a nyelvi diverzitás fontosságára.
A Kisebbségi Munkacsoport tagjai üdvözölték a programtervezetet, de a kisebbségi és regionális nyelvek támogatásának szükségességére hívták fel az EU-biztos munkatársának figyelmét, és azt kérték, hogy a további részletek kidolgozásakor vegyék figyelembe a regionális hatóságok által kifejezésre juttatott, kisebbségi nyelveket beszélők igényeit.
Összetartozás és közös munka - a kárpát-medencei kölcsönös megértés forrásai
2011. 12. 15
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Nemzeti Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportjának idei utolsó ülésére december 15-én került sor Strasbourgban. A zsúfolt napirenden több téma szerepelt: a Megbékélés Mozgalom (http://chartaxxi.eu/?page_id=296) és A megbékélés chartájának ismertetése (www.chartaxxi.eu), Boldoghy Olivér jelenlétében a szlovák állampolgárságuktól megfosztott polgárok ügyének elemzése, valamint Esterházy János munkásságát és mártírsorsát bemutató, frissen megjelentetett angol nyelvű kötet bemutatása.
A Megbékélési Mozgalmat Surján László KDNP-s magyar néppárti képviselő kezdeményezte azon felismerés hatására, hogy a XXI. században a Kárpát-medencében lakók számára a kölcsönös megértés és a megbékélés létfontosságú. A mozgalom nem szervezet, hanem elsősorban magatartási forma és életmód, mely magánemberekre, civil szervezetekre és az egyházakra támaszkodva kívánja hatékonyabbá tenni a térség kormányainak jószomszédi kapcsolatait.
A mozgalomhoz egyszerű aláírással bárki csatlakozhat, aki értékrendjét helyesli és felvállalja. Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő a kezdeményezésben résztvevő fiataloknak, sok sikert kívánt és arra szólította fel őket, ne adják fel a közös román-magyar együttműködést, de vigyázzanak, mert a korábbi nemzedékek ifjúsági kezdeményezései sajnos mind elhaltak. A képviselő véleménye szerint ennek oka az, hogy sok esetben a román kollégák a régi szocialista idők szellemében, egyoldalúan értelmezték a multikulturalitást. - Együtt és ne külön-külön, mondtátok ti is itt ma (kovászna megyei magyar és román fiatalok), ne csak a kisebbségi ismerje és szeresse a többség értékeit.
A szlovákiai állampolgárságukat elveszített, jogfosztott Európai Uniós polgárok - többek között egy 99 éves idős asszony - esetének kapcsán Sógor Csaba felháborítónak minősítette a szlovákiai helyzetet, és Boldoghy Olivérhoz intézve szavait, képviselőtársainak nevében is, arról biztosította az érintetteket, hogy felszólalásaik után továbbra is élni fognak minden olyan lehetőséggel, ami révén az ügyre irányíthatják a nemzetközi közvélemény figyelmét.
Az erdélyi magyar képviselő nehezményezte, hogy kereszténydemokrata szlovák képviselők nem foglalnak állást, és azt javasolta, hogy a magyarországi ökumenikus tanácsot megkeresve, levélben kérjék a szlovákiai testvéregyházakat, hogy tiltakozzanak a kereszténydemokrata szlovák kormánynál "a keresztény elvekkel ellentétes, embertelen, kisebbségellenes törvény miatt, hiszen az a Lisszaboni Szerződés szellemét, illetve az Alapjogi Charta előírásait sérti".
A kulturális és nyelvi sokszínűség az Unió szívügye
2010. 11. 24.
Az Európai Parlament (EP) Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja 2010. november 24-én rendkívüli ülést tartott Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság (EB) részéről a nevelésért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúsági ügyekért felelős biztos-asszony részvételével.
Bevezetőjében Androulla Vassiliou az Egység a sokféleségben közismert európai uniós jelszót idézte, és hangsúlyozta, hogy az Unió kulturális és nyelvi sokszínűsége megbecsülésre érdemes érték, mely a nyitott szellem tartozéka és garanciája. Véleménye szerint az Európát ért mély krízisből kivezető utat a többnyelvűség jelenti, hiszen a kontinens valójában óriási munkaerőpiac, amelyen az angol nyelv lingua franca-szerepet játszik, de ennek ismerete egymagában nem elégséges. A 2002-es barcelonai kritérium értelmében az EU polgárai a saját anyanyelvükön kívül legalább két idegen nyelvet kellene beszéljenek. A biztos röviden ismertette az EB-nek a kisebbségi és regionális, illetve a veszélyeztetett nyelvek védelmének érdekében tett intézkedéseit is. Jelenleg az intézmény évi 50 millió eurót költ kisebbségi és regionális, nyelvi vonatkozású projektekre. Ezek keretén belül a kisebbségi és regionális nyelvek a hivatalos nyelvekkel azonos elbírálási kritériumok szerint pályázhatnak támogatásért. A biztos-asszony utalt az EB által jelenleg is támogatott, a többnyelvűség területén aktív szervezetek tevékenységére, és említette a korai nyelvtanulást, valamint a műfordítást támogató közösségi akciókat. Külön részletezte az idén elindított Youth on Move / Fiatalok mozgásban elnevezésű programot.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) nemrégiben közzétett véleményére hivatkozva emlékeztetett, hogy a dokumentum egyértelműen leszögezi: a szlovákiai államnyelvtörvény - amellett, hogy hátrányosan megkülönbözteti a szlovákiai magyar kisebbséghez tartozó állampolgárokat - sérti az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait is. A képviselő azt kérdezte a többnyelvűségi biztostól, fontosnak tarja-e az Európai Bizottság és személyesen ő maga is, hogy az Unió tagállamai tiszteletben tartsák nemzetközi kötelezettségeiket? Érdeklődött az iránt is, megvizsgálta-e az Európai Bizottság, hogy a nyelvtörvény sérti-e az európai jogot? Ha igen - érdeklődött az erdélyi magyar képviselő - melyek a vizsgálat következtetései? Ha nem, mikor tervezi az EB a vizsgálatot?
Androulla Vassiliou biztos-asszony válaszában hangsúlyozta, hogy az EU-ban a nyelvpolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EB-nek nincs beleszólása, viszont az Alapjogi Charta tilt mindenfajta diszkriminációt, és ezt a szlovák államnak tudomásul kell vennie, és meg kell tennie a szükséges módosításokat. Az EB mindenesetre figyelő állásponton van; amennyiben konkrét esetek alapján bebizonyítható, hogy a szlovák államnyelvtörvény kikötései miatt EU-s szabadságjogok sérülnek, akkor az Európai Bíróság elé utalja az ügyet.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője üdvözölte az Európai Bizottság által tervezett új kulturális programok gondolatát és kiemelten a biztos asszonynak azt a kezdeményezését, hogy az új elképzeléseket európai közmeghallgatásra bocsátották. A képviselő szerint az európai polgárok véleményének kikérése olyan kérdésekben hozhat új megközelítést, amelyeket a politikusok eddig megkerültek. Ilyennek nevezte az anyanyelvhasználat és a kisebbségi jogok kérdéskörét, amelyet az EU intézményei az alapdokumentumra való hivatkozással mindig a tagállamok fele hárítanak. Az EU politikusainak, intézményeinek véleménye nagyon sok kérdésben folyamatosan változik vagy átalakul, ez a dinamika bennünket is feljogosít arra, hogy a keretszabályok módosítását merjük álmodni. Nekünk, kisebbségi képviselőknek álmunk az, hogy kialakul a kisebbségi kérdés közös európai álláspontja. Tudatában vagyok annak, hogy ez nem egy konformista politikai megállapítás, de én hiszek benne - fogalmazott Winkler Gyula a kisebbségi frakcióközi csoport ülésén.
A képviselők továbbá a katalán nyelv EU-s munkanyelvvé tételét, zavartalan okcitán közfeliratozást, konkrét EU-s intézkedések révén a szlovák államnyelv negatív hatásainak semlegesítését, illetve a kisebbségi nyelvi kérdés közös európai állásponttá alakítását kérték az EU-biztostól.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megjegyzés:
Folyó év december 15-én zárul az Európai Unió portálján az a virtuális közvélemény-kutatás, amelynek alapján körvonalazódni fog a 2013 utáni kulturális programok jellege és költségvetése. Hozzászólásokat, javaslatokat az alábbi linken lehet tenni: http://ec.europa.eu/culture/news/news3022_en.htm.
A kizárólagossági jogokat ne országok, hanem nyelvek szerint adják
2010. 07. 08
Strasbourgban folyó év július 8-án tartotta havi, szokásos munkaülését az Európai Parlament Kisebbségügyi Frakcióközi Munkacsoportja. Napirenden szerepelt a Dél-tiroli Rádió- és Televízióadók Egyesületének (Rundfunk- Anstalt Südtirol - RAS) tevékenységi beszámolója.
A RAS tevékenységének bemutatása, és a kisebbségi nyelvi közösség nyelvén történő közvetítés /sugárzás jogi kérdéseinek megvitatása azért volt aktuális, mert a labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit a kisebbségi nyelvi közösségek tagjai nem élvezhették zavartalanul az Európai Unió (EU) egész területén.
Az elnök, Rudolf Gamper, részletes előadása ismertette a 35 éve 26 alkalmazottal működő RAS eredményeit, imponálóan magas nézettségi/hallgatottsági arányait. A sikeres egyesületi tevékenység alapja az egyesület tapasztalata szerint az, hogy sikerült tagállami támogatást is szerezni működésükhöz, és ezáltal olyan határokon túl nyúló, pozitív szellemű együttműködés alakult ki, amely az Európai Unió kulturális tőkéjét gazdagítja. Mindazonáltal, a közvetítő tevékenységet szabályozó EU direktívák felülvizsgálatát szorgalmazta. Véleménye az EP képviselők helyeslésére talált. Valamennyien úgy vélték, hogy az országok szerint leosztott sugárzási jogot nyelvek szerintire kellene változtatni. Ez a megoldás lehetővé tenné azt, hogy határokon túl élő nyelvi közösségek is élvezhessék az államok által megvásárolt jog előnyeit. Azaz a leosztás elve nem tagállamfüggő, hanem nyelvi közösségre leosztott lenne.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is részt vett az előadást követő vitában. Hozzászólásában támogatta a dél-tiroli javaslatot, és beszámolt a közelmúltban Erdélyben is tapasztalt helyzetről, hiszen a magyar kisebbségi nyelvi közösség tagjai is szembesültek a műsorszórók és szolgáltatók tevékenységét szabályozó, jelenleg merev kötöttségekkel.
François Alphonsi (Zöldek/EFA) a frakcióközi munkacsoportban a korzikai kisebbségi nyelvi közösség érdekeit képviseli. Az ülés második napirendi pontjában állásfoglalásra irányuló szövegtervezetet terjesztett kollégái elé, és támogatásukat kérte abban, hogy segítsenek tartalmát az EP állásfoglalásaként elfogadtatni. A dokumentum tárgya az európai veszélyeztetett nyelvek védelme. Előreláthatólag az ősszel kerül majd sor a szöveg véglegesítésére, és az Európai Bizottság illetékes biztosainak, Viviane Reding, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős, illetve Androulla Vassiliou, többnyelvűségért és az ífjúsági politikáért felelős biztosok bevonásával. Reding asszony korábbi EB biztosként részt vett az európai kisebbségi és regionális nyelvek működését segítő európai programok kidolgozásában, jó ismerője a problémának, Vassiliou asszony pedig már meghallgatása során is támogatásáról biztosította az EU területén a kevésbé elterjedt nyelveket beszélők közösségeit.
A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az EU hitelességének tétje - Sógor Csaba Strasbourgban a kisebbségi kérdésről
2010. 02. 13.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi februári ülésszaka alatt többször vita tárgyát képezte a kisebbségi jogi kérdés. Az Európai Unió (EU) határain belüli, a hagyományos nemzeti kisebbségek elsősorban nyelvi jogait érintő problémák áttekintésére - többek között - a Kisebbségi Munkacsoport (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) február 12-i ülésén adódott alkalom.
A Kisebbségi Munkacsoport, Gál Kinga társ-elnök vezetésével, első alkalommal tanácskozott a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdéséért felelős biztos, Viviane Reding, kabinetjének tisztségviselőivel.
Sógor Csaba erdélyi magyar EP képviselő a megbeszélésen szóvá tette, hogy a Szlovák Államnyelvtörvény kisebbségellenes, és nemcsak az Alapjogi Chartát sérti, hanem veszélyes is. A képviselő szerint a nyelvtörvény több vonatkozásban veszélyezteti az uniós alapértéknek számító, közösségi vívmányokat, pontosabban a szolgáltatások szabadságát, magát az egységes közös piacot is. Sógor Csaba azt javasolta, ha kisebbségi szempontból nem lehet hatékony a kérdés alapjogi megközelítése, próbálják a gyakorlati következmények felől "akadálytalanítani" a problémát.
A téma iránt elkötelezett RMDSZ-es EP képviselő aktív részvételének köszönhetően, az európai döntéshozók figyelme a plénumban még aznap, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyek tárgyalásakor, a kisebbségeket érintő hátrányos megkülönböztetés világszerte tapasztalt problémájára irányult.
A burmai helyzetelemzés során Sógor Csaba arra emlékeztetett, hogy a katonai junta idénre szabad, demokratikus választásokat ígért. A képviselő véleménye szerint fontos, hogy a nemzetközi közösség és az Európai Unió (EU) fenntartsa a nyomást a juntán, azért, hogy valóban megvalósuljon a demokratikus átmenet. Biztosítani kell a Burmában élő nemzeti kisebbségek megfelelő részvételét a választásokon, mert ezzel véget lehetne vetni a sorozatos etnikai konfliktusoknak.
- Az EU is akkor lehetne hiteles és eredményes a nyomásgyakorlásban, ha minden tagállama tiszteletben tartaná a kisebbségek jogait. Amíg az Unió területén nyelvtörvények vannak, és most nemcsak Szlovákiára gondolok, amíg a kollektív bűnösséget lehet felmelegíteni, amíg kisebbségek létét, anyanyelvét és jogait tagadhatják tagállamok, addig Európai Unió (EU) nem lehet sem hiteles, sem eredményes - szögezte le az erdélyi magyar képviselő.
A kisebbségi kérdés megoldása ugyanolyan fontos, mint a gazdasági válság és a klímaváltozás jelenségének kezelése - Sógor Csaba felszólalása az Európai Néppárt mai frakcióülésén
2009. 06. 24.
Az Európai Néppárt (ENP) mai frakció-ülésének fő napirendi pontja a képviselőcsoport 2009-2014 közötti tevékenységének áttekintése volt. A részvevő képviselők felszólalásaikban kitértek a közelmúlt kiváló választási eredményeire: statisztikai adatok bizonyítják, hogy a frakció maga az Európai Unió hajtóerejének tekinthető, hiszen az ENP tagjai 19 országból származnak, és az Európai Parlament (EP) tagjainak 36%-át képezik. A felszólaló képviselők a frakció felelősségét hangsúlyozták az Európai Unió polgáraival, a választók elvárásaival szemben, és az Európai Bizottság (EB) elnökségének problematikájáról is értekeztek.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő felszólalásában Strasbourg város példájára utalva elmondta, hogy bármilyen költségesek is tisztelt ház ottani havi ülései, a város többnyelvű feliratai csakúgy, mint soknyelvűsége és szívélyes fogadó készsége olyan pozitív példák, melyek megnyugtathatják a többségieket: a kisebbségektől nem félni kell, hanem támogatni kell őket. Ezt az üzenetet hordozzák az APE - (Európai Parlamenti Képviselők Egyesülete) által szervezett, multikulturális és többnyelvű események is.
A képviselő kiemelte a Nemzeti Kisebbségi Intergroup tevékenységének fontosságát az elmúlt parlamenti ciklusban. E testület határozattervezetet dolgozott ki a hagyományos nemzeti, a roma, illetve az ún. új kisebbségi csoportok védelmére vonatkozóan az EU-ban. A dokumentumot nem sikerült elfogadtatni, habár a felsorolt kisebbségi csoportok az EU lakosságának közel ¼-ét képezik.
Sógor Csaba végezetül utalt az Európai Néppárt 10 pontos prioritásrendszerére, azaz az elkövetkező 5 éves EP-ciklus ciklus tevékenységének irányt szabó dekalógra, és leszögezte: "(...) a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése ugyanolyan fontos, mint a gazdasági válság vagy a klímaváltozás okozta kihívások".
Pro minoritate Europae - Megjelent az EP Kisebbségi Intergroupjának gyűjteményes tanulmánykötete
2009. 03. 19.
Brüsszelben tegnap ünnepélyes keretek között mutatták be az Európai Parlamentben (EP) működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup fennállásának 25. évfordulójára megjelent, Pro minoritatae Europae című gyűjteményes tanulmánykötet magyar és angol nyelvű változatát. A kötetek Tabajdi Csaba - magyar szocialista EP képviselő, az Intergorup elnöke - szerkesztői munkáját dicsérik, megjelenésüket pedig az EP frakciói támogatták.
A szerzők között szerepel Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is, "Az interkulturális oktatás és annak kihívásai Romániában" című írásával.
Az azonos tartalmú kötetek tanulmányainak nagy része a frakcióközi csoport, a Nemzeti Kisebbségi Intergroup EP képviselő-tagjaitól származik. Vezető politikusok - Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, Göncz Kinga, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, illetve Ján Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és sportért felelős biztosa - előszavazták a 8 tematikus fejezetet tartalmazó kötetet, de a kisebbségi és nyelvi jogok védelmének területén aktív személyek, tisztségviselők, de független szakértők írásai is helyet kaptak benne.
A Pro minoritate Europae című kötet az európai uniós kisebbségvédelmi rendszer megteremtésének kihívásait és tennivalóit taglalja, majd pozitív példaként ismerteti a működő európai autonómia-formákat, és részletezi ezek problémáit is. Külön fejezet hangsúlyozza az anyanyelv szerepének fontosságát a kisebbségi identitás megőrzésében.
A 2004 óta Tabajdi Csaba elnökletével működő Nemzeti Kisebbségi Intergroup tevékenységéről ismertető fejezet készült, melyet a határon túli magyarság jogainak védelmében keletkezett esszék, írások, levelek sora követ. A kisebbségi jogvédelemre- illetve a kisebbségi jogsértésekről szóló írások régiók és közösségek szerint ismertetik a problematikát.
A kötet magyar ajkú szerzői a szerkesztőn kívül (betűrendes sorrendben): Bauer Edit - EP képviselő, Bíró Gáspár - egyetemi tanár, Duka-Zólyomi Árpád - EP képviselő, Gál Kinga - EP képviselő, Glatz Ferenc - akadémikus, Göncz Kinga - külügyminiszter, Hantz Péter - tudományos kutató, Kósáné Kovács Magda - EP képviselő, Kovács Péter - alkotmánybíró, egyetemi tanár, Olajos Péter - EP képviselő, Göndör Péter - diplomata, Korányi Dávid - európai parlamenti szakértő, Komlóssy József - kisebbségügyi aktivista, Kötő József - romániai parlamenti képviselő, Schöpflin György - EP képviselő , Sógor Csaba - EP képviselő, Szent-Iványi István - EP képviselő , Szili Katalin - országgyűlési elnök, Tőkés László - EP képviselő, Vizi Balázs - tudományos kutató.
Novemberi Kisebbségi Intergrup ülés Strasbourgban: Sógor Csaba az autonómia kérdéséről
2008. 11. 21.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő tegnap részt vett az Európai Parlament (EP) Kisebbségi Intergrupjának novemberi ülésén, amelyen a ladin kisebbség autonómia-igényének problematikáját ismertették a meghívott vendégek, Paul Videsott professzor és Daniela Templari egyetemi oktató.
A ladin meghívottak beszámolója szerint Anpezo, Col és Fodom ladin helységek lakói a történelmi, nyelvi és kulturális kötelékekre hivatkozva, azt szeretnék elérni, hogy az olasz többségű Belluno, illetve Veneto tartományok helyett ismét a ladin közösség szoros kötelékében élhessenek, és a példaértékű kisebbségi politikát folytató, autonóm Dél-Tirol tartományhoz tartózhassanak. Kérésük nem bontana országhatárt, kizárólag adminisztrációs átszervezésről lenne szó, mely kulturális, nyelvi kötelékeket erősítve, a kérelmező helységekben élő ladinok kisebbségi jogainak érvényt szerezne, és erősítené a össz-ladin közösség kultúráját és identitását.
A ladin közösség autonómia-igényének egyértelmű üzenete az a tény, hogy 2007. október 28. és 29-én sor is került referendumra, és hogy a résztvevők 79%-a, köztük nagyon sok többségi olasz, támogatta az igényt. Gyakorlatilag azonban semmi sem változott, azóta sem.
Paul Videsott professzor és Daniela Templari egyetemi oktató képviseletében a ladin közösség azért fordult az EP-hez, mert az Intergrup ajánlásában bízva szeretnék végre a mindennapi életben is látni egyértelmű voksolásuk eredményét. Ennek akadálya pusztán gazdasági: a gazdag helységekről nem akarnak lemondani Beluno és Veneto tartományok, és területeiken sem biztosítják a szomszédos tartományban érvényes kisebbségi jogokat.
Sógor Csaba párhuzamot vont a ladin és a székely autonómia-problematika között, és kiemelte a ladin gyakorlat fontosságát. A képviselő méltatta a ladin közösség egységes hozzáállását, mely a többségi olaszokat is megnyerte ügyüknek, és kiemelte annak jelentőségét, hogy a ladinok az olasz alkotmány és törvények adta lehetőséggel élve, több éves munkával sikerre vitték referendumukat. - Bízom benne, hogy az önökre is vonatkozó autonómia gyakorlatba ültetése ezek után nem maradhat el - erősítette meg Sógor Csaba.
Párhuzamok a tibeti és erdélyi autonómia között - Együttes ülést tartott az EP-ben a Nemzeti Kisebbségügyi és a Tibet Intergroup
2008. 05. 25.
Az Európai Parlament múlt heti strassbourgi plenáris ülésszaka alkalmával együttes ülést tartott a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup és a Tibet Intergroup, ahol a részt vevők megtárgyalták a széles körű tibeti autonómia lehetőségeit.
Az ülésen részt vett Wangpo Bashi, az emigráns tibeti kormány és a Dalai Láma párizsi képviseletének vezetője, aki elmondta, hogy a tibeti nép nem függetlenségre, hanem egy valóban tartalmas politikai autonómiára törekszik Kína területi integritásának tiszteletben tartásával.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki mindkét Intergroupnak tagja, felszólalásában párhuzamot vont a tibeti és az erdélyi magyar közösség helyzete között. „Történelme folyamán az erdélyi magyarság mindenféle helyzetben volt már: évszázadokig államalkotó többségi nemzet, majd valós autonómia élvezője, később formális, csak papíron létező autonómia alanya, jelenleg pedig, bár a kormánykoalíció tagja, semmilyen önrendelkezést nem biztosítanak számára.
Tapasztalatainkat szívesen megosztjuk tibeti sorstársainkkal és nagyon remélem, hogy a Tibeti-kérdés a Pekingi Olimpiai Játékok lejárta után is fontos marad. Napirenden kell tartanunk az autonómia témáját, legyen az a tibeti vagy az erdélyi magyar autonómia, ennek érdekében az Európai Parlamentben többek között kiállításokat, konferenciákat, megbeszéléseket szervezünk” – fejtette ki Sógor Csaba.
Tibet Intergroup:
Sógor Csaba az erdélyi magyarság nevében köszöntötte a Dalai Lámát
2010. 09. 06.
Õszentsége a XIV. Dalai Láma a száműzetésben élő tibeti kormány megalakulásának 50. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget szervezett Indiában, Karnátaka államban, 2010. szeptember 1.-4. között.
Az Európai Parlament Tibet Munkacsoportjának tagjaként, Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is meghívást kapott a száműzött tibeti kormány rangos eseményére, amelyre a világ számos pontjáról érkeztek Tibet ügyét támogató küldöttek.
Az esemény szeptember elsején egy hálaadó buddhista szertartással kezdődött, amelyen a Dalai Láma évtizedek óta a tibeti autonómiáért folytatott békés, erőszaktól mentes törekvéseit méltatták.
Szeptember 2.-án, Bylakkupe városa mellett a Sera Jay Kolostorban mintegy húszezren gyűltek össze a tibeti demokrácia 50. évfordulójának megünneplésére. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az erdélyi magyarság nevében köszöntötte Õszentségét a Dalai Lámát, a tibeti kormány képviselőit, az indiai kormány államminiszteri rangban megjelent képviselőjét és a nagyszámban jelenlévő vendégeket. Ünnepi beszédében a kisebbségben élő közösségek legfontosabb értékére, a kitartásra hívta fel a hallgatóság figyelmét.
„Közösségeink fennmaradásának és jólétének érdekében a célkitűzéseink megvalósítására mindig új lehetőségeket kell találnunk. A legnagyobb reménytelenségben is meg kell probálnunk a lehetetlent”- hangsúlyozta Sógor Csaba.
Beszédében elmondta, az erdélyi magyarság sokra értékeli a tibetiek küzdelmeit, amelyet hosszú évtizedek óta az emberi jogokért, a demokráciáért, a szabadságért és az autonómiáért vívnak. „Egy állam demokráciája ott kezdődik, ahol a kisebbségben élő közösségeknek autonómiájuk van, ahol nem létezik halálbüntetés, és ahol tisztes párbeszédekkel oldják meg a vitás kérdéseket” – emelte ki a modern demokrácia alapjait az EP-képviselő.
Sógor Csaba a nap folyamán részt vett a 133 tagot számláló Képviselők Nemzetközi Hálózata Tibetért (International Network for parliamentarians on Tibet – INPaT) civil szervezet ötödik ülésén is. Az ülés keretében döntés született arról, hogy az INPaT fellép Tibet településeinek újraélesztése, az emberi jogok és az önrendelkezés problémájának megszüntetése érdekében. Az INPaT tagjai határozatban rögzítették azt is, hogy Kínát felkérik a Tibettel való tárgyalások újrakezdésére.
Az indiai látogatás utolsó napján Sógor Csaba részt vett a Namdroling Kolostorban szervezett, a Ngagyur Nyingma buddhista egyetem diplomaosztó ünnepségén is, ahol a végzős hallgatók személyesen a Dalai Lámától vehették át okleveleiket.
Ötven éves a tibeti demokrácia - Az Indiában tartandó jubileumi ünnepségen Sógor Csaba EP-képviselő is részt vesz
2010. 09. 01.
A világ különböző pontjairól érkeznek meghívottak arra az eseményre, amelyet Õszentsége a Dalai Láma a tibeti demokrácia 50. évfordulója alkalmából rendez. A jubileumi ünnepségre a kínaiak által lerombolt, majd Indiában újraépített Sera Jay Kolostorban kerül sor.
Tibet kínai 1959-es megszállását követően, az emigrációba kényszerült 14. Dalai Láma Indiában, Dharamszala városában telepedett le. Hosszú évtizedek óta autonómiáért, erőszakmentességért és békéért küzd Indiába menekült honfitársaival együtt, készül, és hisz a visszatérésben. Száműzetése után hamarosan felállította a Tibeti Nép Képviselőinek Gyűlését, amely parlamentként, havi rendszerességgel ülésezik, illetve létrehozta a Központi Tibeti Adminisztráció (KTI) nevű emigráns kormányt. A tibeti vezetők véleményét figyelembe véve, a Dalai Láma kidolgozta az eljövendő szabad és független Tibet alkotmányát, amelyet 1960. szeptember 2-án hirdetett ki.
Az alkotmány megszületésének 50. évfordulójára 2010. szeptember 2.-4. között nagyszabású rendezvénnyel emlékeznek Indiában, amelyen az emigráns tibeti kormány és a Tibet ügye mellett elkötelezett országok és nemzetközi szervezetek képviselői egyaránt jelen lesznek. Az ünnepségen részt vesz Sógor Csaba EP-képviselő is, aki az Európai Parlament Tibeti Munkacsoportja és az erdélyi magyar közösség nevében köszönti a Dalai Lámát.
A rendezvény szeptember 4-én zárul, miután a Dalai Láma látogatást tesz az indiai emigrációban élő tibeti közösségeknél és beszédet mond a Vallásszabadságért Nemzetközi Egyesület (International Association for Religious Freedom, IARF) kongresszusán.
A Dalai Lámával találkozott az Európai Parlament Tibet Intergrupja - Sógor Csaba felszólalása
2008. 12. 04.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szerdán részt vett az Európai Parlament (EP) Tibet Intergrupjának (TIG) rendkívüli ülésén, amelynek díszvendége volt a Dalai Láma és Samdong Rinpoche, a tibeti emigrációs kormány miniszterelnöke.
A vendéglátók részéről Thomas Mann EP-képviselő, a TIG elnöke, köszöntötte a magas rangú vendégeket, majd részletesen ismertette az Intergrup munkáját. A tibeti vezetők beszámoltak közösségük helyzetéről, valamint a kínai hatóságokkal folytatott tárgyalásaikról.
A Dalai Láma hangsúlyozta, hogy csak békés, erőszakmentes megoldást tud elképzelni a tibeti helyzet rendezésére. Samdong Rinpoche, a tibeti közösség politikai vezetője, az emigrációs kormány legfontosabb célkitűzéseit a Memorandum minél szélesebb körű népszerűsítésében jelölte meg, de hangsúlyozta, hogy tárgyalni kívánnak a kínai diaszpórával is, és megpróbálják az emigrációban élő tibetieket segíteni abban, hogy megőrizhessék kultúrájukat és identitásukat.
Sógor Csaba EP-képviselő felszólalásában arra kérte a Dalai Lámát, hogy csütörtöki, az EP plenáris ülésén tartandó beszédében említse meg, hogy az európai intézmény azzal segíthet leginkább a tibeti kérdés megoldásában, ha ösztönzi az Európai Uniót (EU), rendezze saját nemzeti kisebbségeinek megoldatlan kérdéseit a nyelvhasználati jog, a kulturális és területi autonómiához való jog területén.
- Az EU keleti és nyugati felében egyaránt vannak hagyományos nemzeti kisebbségek, akik nem használhatják anyanyelvüket, nincsenek kulturális vagy területi autonómiájuk. Vannak uniós országok, akik mai napig sem voltak hajlandóak ratifikálni a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartáját - összegezett Sógor Csaba.
Az EP-képviselő ugyanezt hangsúlyozta az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, csütörtök, hozzátéve: “akkor van igazi párbeszéd kultúrák, népek között, ha mindenki szabadon használhatja anyanyelvét, és gyakorolhatja egyéni, illetve közösségi jogait. Az EU akkor tudd hatékonyan fellépni a Kína területén élő kisebbségek jogaiért, ha az EU tagállamok mindegyike példás kisebbségpolitikát folytat”.
ESEMÉNYEK
