Sógor: mindaddig tenni kell a csángó kisebbség magyar identitásának megőrzéséért, amíg létezik legalább egy ember, aki csángómagyarnak vallja magát.

Húszéves a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), tíz évvel ezelőtt indult a Csángó Oktatási Program és ugyancsak tíz éve készült el az első átfogó Csángó Cselekvési Terv. Ezeknek az évfordulóknak a kapcsán döntött úgy az MCSMSZ, hogy ideje mérlegelni az elmúlt évek eredményeit és új terveket határozni meg a moldvai magyar kultúra megőrzése céljából. Egy új Csángó Cselekvési Terv kidolgozása érdekében 2011. április 7-10. között több napos konferenciát szerveztek Csángóföldön.

A konferencia keretében létrehozott új Csángó Cselekvési Terv a realitáshoz, az elérhető anyagi erőforrásokhoz igazítva határozza meg az elkövetkezendő tíz év tervezett megvalósításait. Oktatási fejezetében iskolán kívüli foglalkozások bővítését, magánóvodák, kétnyelvű napközi-otthonok, egy bákói magyar szellemiségű kollégium létrehozását, illetve a Csángó Oktatási Program kiterjesztését szorgalmazza. Gazdasági fejezetében a munkahelyteremtést és a magyar befektetők vonzását tűzte ki célul, míg a kulturális résznél a magyar közösségbe való integrálás érdekében újabb magyar házak, kulturális irodák, kultúrotthonok, és egy önálló csángó ifjúsági szervezet létrehozásának szükségességét  rögzítették. Az MCSMSZ a szabad vallásgyakorlás lehetőségét is kiszélesítené, a jövőben intenzívebb párbeszédet képzel el a papokkal és arra törekszik, hogy a román szentmisékbe, legalább magyar ünnepek alkalmából, hagyományos magyar elemek is bekerülhessenek.  

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a konferencia második napján, a támogatásával nemrégiben megjelent Mük szeretünk itt élni című csángó tematikájú kötetet ismertette a Pusztinai Magyar Házban. A kötet az Európa Tanács 1521/2001-es Ajánlásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg és a csángó közösség jelenlegi helyzetét mutatja be.

„A kisebbségi kérdés nem EU-s, hanem tagállami hatáskörbe tartozik, ezért ezen a területen Európa-szerte különbségeket fedezhetünk fel. Ez a kötet azt a célt szolgálja, hogy felhívjuk a figyelmet arra: létezik egy Ajánlás az Európa Tanács részéről, amelyet az ország nem hagyhat figyelmen kívül” – mutatott rá az EP-képviselő, aki azt is hangsúlyozta: mindaddig tenni kell a csángó kisebbség magyar identitásának megőrzéséért, amíg létezik legalább egy ember, aki csángómagyarnak vallja magát.  

Az erdélyi magyar képviselő az új Csángó Cselekvési Terv kapcsán kifejtette: az MCSMSZ a jövőben hatékonyabban figyeljen oda az európai uniós pályázati forrásokra, és minél több lehetőséget használjon ki. Az EP-képviselő hangsúlyozta: a szövetség fontos feladata az is, hogy gyakorolja a csángómagyarok összefogását, ugyanis az elkövetkezendő tíz év munkája akkor tud eredményes lenni, ha sikerül megőrízni a közösség egységét.

Sógor Csaba szerint a csángómagyar közösség identitásának fejlődését elősegítené a tömbmagyar közösségekkel való hatékonyabb kapcsolattartás, ezért például szorgalmazni lehetne testvértelepülési kapcsolatok kialakítását. Ezt az elképzelést Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is üdvözölte, aki elmondta: a Hargita Megyei Tanács keretében működő csángó munkacsoport is azon dolgozik, hogy minél több programmal közelebb hozhassa egymáshoz a csángó és székelyföldi fiatalokat. A tanácselnök szerint a magyar-magyar kapcsolatok gazdasági előnyeit is ki kell használni, ezért a székelyföldi termékek széleskörű népszerűsítéséhez hasonlóan, a csángó termékek megismertetéséért is tenni kívánnak.

A konferencia második napján Szesztay Ádám, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának munkatársa is jelen volt, aki elmondta: lépni fognak annak érdekében, hogy az új Csángó Cselekvési Tervben rögzített elképzelések és írányelvek bekerüljenek a készülő Magyar Nemzetpolitikai Stratégia szórványkérdéssel foglalkozó fejezetébe.