2012-02-17

Az orosz nyelv második államnyelvvé nyilvánításáról szavaz Lettország szombaton, folyó év február 18-án. A népszavazést a "Native Language" orosz érdekeltségű nem-kormányzati szervezet kezdeményezte a "For Human Rights in United Latvia" politikai párt segítségével.

A balti államokban a nyelvi jogok kérdése állandó feszültségforrást jelent, melynek erős társadalmi, szociális és érzelmi vetülete is van. Mindhárom balti országban nagyon magas az orosz anyanyelvűek lélekszáma. Ha Lettországban sikerülne második államnyelvvé nyilvánítani az oroszt, akkor az igény valószínűleg Észtországban és Litvániában is megfogalmazódna.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) volt elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt EP- frakciójának elnöke védnöki minőségben vett részt azon a konferencián, melyet a lett néppárti képviselőasszony, Inese Vaidere szervezett Strasbourgban, február 15-én azért, hogy megindokolja, miért nem kellene az orosz nyelvet Lettországban második államnyelvvé nyilvánítani. Válaszként az orosz nyelvű közösség érdekeiről Tatiana Zdanoka (lett, zöld) képviselőasszony a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Intergroup) február 16-i ülésén számolt be, annak ellenére, hogy az észtországi oroszok nyelvi jogi kérdése nem tartozik a munkacsoport tematikájába.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő az Intergroup ülésén jelezte, hogy a németországi törökök sem igénylik nyelvük hivatalossá tételét Németországban. A képviselő szerint semmiképpen sem lehet egy lapon emlegetni az őshonos nemzeti kisebbségeket a bevándorló közösségekkel vagy olyan etnikai csoportokkal, amelyeket egy megszálló hatalom telepített be egy eredetileg mások által lakott területre.

Lettország 2,4 milliós lélekszámú állam. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz anyanyelvűek összlétszáma a lakosság mintegy 40%-ra becsülhető. Közülük 300 ezer főnek nincs lett állampolgársága, azaz demokratikus jogaikkal csak korlátozott mértékben élhetnek. Ennek oka, hogy nem tettek eleget a lett honosítási vizsga követelményeinek, főleg a lett nyelv középszintű elsajátításának. Ahhoz, hogy az e hét végére kiírt referendum nyomán az orosz államnyelvi rangot nyerjen, a választójoggal rendelkezőknek több, mint 50 százaléka, azaz 771.350 fő kellene igennel szavazzon.

A lett kormány geopolitikai és társadalompolitikai okokból intenzív kampányt indított az orosz nyelv használatának hivatalossá tétele ellen, mert a döntés az orosz hatás holdudvarába tolná vissza az országot, korlátozná a lett nyelvhasználatot, és a törékeny nyelvi egyensúly megbillentésével a kisebbségi-többségi arányt is módosítaná hosszútávon. Egyébként az orosz kisebbség Lettország európai uniós- és NATO-csatlakozását is ellenezte.

Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségi Keretegyezményének szakértői ajánlása kívánatosnak tartja Lettországban a kisebbségi nyelvi jogok esetenként fokozottabb mértékű érvényesülését, de leszögezi, hogy ez nem mehet a lett államnyelv róvására. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának előírásai kizárólag az őshonos európai kisebbségi közösségek nyelvi jogainak védelmére terjed ki.