Az Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és a Külügyi Bizottság (AFET) Emberi Jogok Albizottsága (DROI) közös ülésen hallgatta meg az Alapvető Jogok Ügynöksége (Fundamental Rights Agency, FRA) tevékenységi beszámolóját.

A szakbizottsági munka volt a középpontban az Európai Parlamentben ezen a héten, ahol az Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és a Külügyi Bizottság (AFET) Emberi Jogok Albizottsága (DROI) közös ülésen hallgatta meg az Alapvető Jogok Ügynöksége (Fundamental Rights Agency, FRA) tevékenységi beszámolóját. Amint az közismert, a tavaly megalakult, Bécsben székelő EU-intézmény létrejöttében meghatározó szerepe volt Gál Kinga EP-képviselőnek.

A FRA működéséről szóló LIBE-DROI-tanácskozást Morten Kjaerum igazgató előadása vezette be. A bécsi ügynökség megalakulását valamennyi felszólaló elismeréssel üdvözölte. Heidi Hautala elnökasszony (DROI) – egyebek mellett – arra az ellentmondásra is kitért, mely az emberi jogok harmadik országokbeli követése, valamint az EU-tagországokbeli hiányos kezelése között áll fenn. Tatjana Zdanoka lettországi orosz képviselő azt hiányolta, hogy miközben az EU-n kívüli országokban elkövetett jogsértéseket konkrét módon nevükön nevezik, ezzel szemben a tagállamokban előforduló jogsérelmekről csak általánosságban szokás beszélni.
Claude Moraes EP-képviselő az EU diszkriminációellenes irányelveinek a végrehajtásában mutatkozó deficitet bírálta.

A két testület magyar tagjai is részt vettek a vitában, így Járóka Lívia képviselőnő a cigánykérdéshez szólt hozzá. Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője a 2006-ban elkövetett brutális karhatalmi terror kivizsgálását kérte számon a FRA igazgatójától, továbbá – ismételt módon – szégyenletesnek minősítette, hogy a LIBE bizottság egyik alelnöke az a Göncz Kinga EP-képviselő, aki az említett rendőrségi erőszak idején a magyar kormány tagja – külügyminisztere –volt.

Az erdélyi magyar képviselők közül Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági világválság európaszerte növelte a szélsőséges hangulatkeltést, a helyzetet csak tovább súlyosbította a szlovák nyelvtörvény módosítása után a Magyarország államelnökének kitiltása egy szomszédos EU-tagország területéről. Ugyanakkor Romániában, amely szintén tagja az Európai Úniónak, ismét lefestették néhány magyar többségű magyar településen a kétnyelvű feliratok magyar részét és egy túlnyomó magyar többségű városban, Gyergyószentmiklóson, nyílt, ám a helyi hatóságok által nem engedélyeztt felvonulást szervezett egy köztudottan szélsőséges román szervezet. E kontextusban Sógor Csaba arra kérte a FRA igazgatóját, hogy minden lehetséges szinten támogassa egy egységes európai kisebbségjogi kerettörvény kidolgozását és elfogadását, mely a hagyományos nemzeti kisebbségek, bevándorlók és a romák közösségi jogait garantálná.

Tőkés László képviselő felszólalásában gratulált az EP-nek, név szerint pedig Gál Kinga képviselőasszonynak az Ügynökség létrehozásáért. Hautala bizottsági elnök szavaihoz kapcsolódva azt a kettős mércét kifogásolta, mely az emberi jogok EU-n belüli és Unión kívüli megítélése terén érvényesül. Elfogadhatatlan például, hogy miközben a harmadik országokbeli emberek és közösségek jogaiért példás módon kiállunk – ezzel szemben viszont Európa szívében, Szlovákiában vagy Romániában eltűrjük, hogy a magyar, illetve csángó katolikusokat korlátozzák vagy megfosztják azon joguktól, hogy anyanyelvükön imádkozhassanak és hallgathassák a szentbeszédet.

Morten Kjaerum igazgató a felszólalóknak adott tömör válaszában Európát/ az EU-t pozitív példaként állította a világ elé, az emberi jogok érvényesítése vonatkozásában, beismerve ugyanakkor a felvetett problémák jogosságát. Bejelentette, hogy az általa vezetett ügynökség egy, az európai kisebbségek helyzetéről szóló jelentésen dolgozik, és reményét fejezte ki aziránt, hogy a Lisszaboni szerződés elfogadásával az intézmény kisebbségi érdekérvényesítő ereje is megnövekszik.