Az eseményt az Európai Néppárt (ENP) égisze alatt működő Kis- és Középvállalkozások Európai Egyesülete (SME Union) és partnerei, többek között az EP "Foglalkoztatás és szociális ügyek " szakbizottsága szervezték.

Az Európai Bizottság (EB) becslései szerint a lakó- és kereskedelmi épületek a tagállamok teljes energiafelhasználásának jelentős részét lekötik; az épületek az Európai Unió (EU) energiafogyasztásának mintegy 40 százalékáért, az EU szén-dioxid kibocsátásának pedig csaknem 36 százalékáért felelősek. Az épületekhez kapcsolódó tevékenységek ugyanakkor az EU gazdaságának jelentős részét, az EU bruttó hazai termékének mintegy 9 százalékát, illetve a foglalkoztatottság 7-8 százalékát. képezik.

Az épületek energia-teljesítményének javításába való befektetés nemcsak a klímaváltozás elleni harc költség-hatékony módja, hanem nagyban segítheti a kis- és középvállalkozások körében az új munkalehetőségek teremtését, elsősorban, de nem kizárólagosan az építkezés, valamint a nyersanyag- és berendezés-gyártási ágazatokban. A régebbi és az új tagállamokban nagy az energiahatékonysági különbség. Ennek áthidalása érdekében jelentős anyagi forrásokat igénylő beruházásokra van szükség az utóbbi országokban, holott e forrásokkal ezek az országok nem rendelkeznek, különösen nem a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az energiaforrások takarékos használata közvetlenül kapcsolódik egy ország gazdaságának versenyképességéhez, a környezeti fenntarthatóság előmozdításához, valamint az Európai Unió éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos „EU 2020” stratégiai célkitűzéseihez. Mindez különösen igaz a közép, kelet és dél-kelet-európai EU-tagországokban, valamint a csatlakozni kívánó országokban. Románia energiahatékonysági szintje például alacsony más, régebbi tagállamokhoz viszonyítva, az ipari épület- és a magánlakás-állományban egyaránt, ugyanis az energiahatékonysági kritériumokra nem voltak tekintettel építéskor.

Sógor Csaba üdvözölte az SME Union-partnerek, a Regionális Környezetvédelmi Központ (Regional Environmental Center) és a Globális Környezetvédelmi és Szociális Üzlet (Global Environmental Social Business)közös kezdeményezésének eredményét, egy tervezett ún. Feltöltődő Hitel-Alap Program (Revolving Fund Programme) létrehozását a közép, kelet és dél-kelet-európai országokban. A célországok egy része már tagja az EU-nak, de a program lehetővé tenné épület-energiatakarossági intézkedések finanszírozását a csatlakozási folyamatban lévő országokban is.

Az erdélyi magyar európai parlamenti képviselő figyelmeztetett a dél-kelet-európai régiók sajátosságaira, melyek jelentős akadályokat jelentenek az épület-rehabilitációs munkálatok végrehajtásában: a térségben a lakások nagy része ugyanis magántulajdonban van, és a fel nem újított lakásokban élők általában alacsony jövedelemmel rendelkező személyek. A bankok többsége emiatt nem hajlandó finanszírozni az ilyen típusú intézkedéseket. Sógor Csaba kifejtette, hogy a lakásállomány rehabilitációjának támogatás-rendszere nem kielégítő, a Feltöltődő Hitel-Alap Program létrehozása viszont jelentős segítséget jelentene. Románia példájára hivatkozva elmondta, hogy az állam direkt támogatásokkal, nem hitelekkel finanszírozza e tevékenységeket, de az erre szánt források soha nem elegendőek, mert az állami, illetve az önkormányzati költségvetések anyagiak hiányában nem bírják fedezni a mintegy 85 000 romániai tömbház felújítási költségeinek a kétharmadának.

- A jelentős energia-megtakarítások a háztartások energia-kiadásainak csökkenéséhez vezetnének, és jelentős környezeti, illetve társadalmi előnyökkel járnának. A lakás-és építőipari ágazat volt a gazdasági válság egyik legérintettebb ágazata, ezért szerintem a rehabilitációs intézkedések fellendíthetnék az e területen tevékenykedő kis és középvállalkozások működését - összegezte Sógor Csaba.