Kettős ünnepség helyszíne volt szeptember 25-én Erdőd, ahol megemlékeztek az 1545-ben tartott első zsinatról és a száműzött reformátusokról, valamint a Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia Alapkőletétele is sok került. A megemlékező istentiszteleten igét hirdetett Sógor Csaba lelkipásztor, EP-képviselő.

Vasárnap délután Erdőd református gyülekezete arra emlékezett, ami híressé tette a várost. 1545. szeptember 20-án 29 lelkipásztor zsinatot tartott itt és 12 pontban meghatározta a keresztyén hitvallás cikkeit. Másrészt arra is visszatekintettek, hogy 1768-ig, nagyrészt az akkori Habsburg politika nyomására száműzték a reformátusokat Erdődről a környező falvakba: Magyargéresre, Dobrára és Szatmárhegyre.

A tegnapi ünnepségen a három település lelkészei is összegyűltek, név szerint Nagy Attila, Kurta-Tőtös Szabolcs és Kovács Ferenc, akik rövid gyülekezeti bemutatójukban felhívták a figyelmet a magyarok, a reformátusok csökkenésére. Tapasztalataik szerint az egyre növekvő halálozások számát már nem tudja ellensúlyozni az egyre csökkenő születések száma. Dobra lelkésze Kurta-Tőtös Szabolcs a gyülekezeti találkozók folytatását szorgalmazta. Tervei szerint jövőre Szatmárhegyen találkoznak a gyülekezeti tagok, 2013-ban pedig Dobrán tartják a szövetség összejövetelét.

Rácz Ervin, Erdőd lelkésze köszöntőjében kihangsúlyozta: azért gyűltünk össze, hogy összefogjuk azt a gyülekezetet, amit 1768-ig szétszórtak. „Nem sopánkodni akarunk, hanem egy olyan Gyülekezeti Szövetséget létrehozni, ami jelképesen újraegyesíti a négy egyházközséget: Magyargéres, Dobra, Szatmárhegy és Erdőd református népét” - mondta Rácz Ervin.

Az ünnepi istentiszteleten Sógor Csaba lelkész, EP-képviselő hirdetett igét, aki Ézsaiás prófétát idézve elmondta: „Ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok”. – Amikor visszatekintünk 1545-re és a 29 lelkipásztorra, rá kell jönnünk, hogy akkoriban sokkal nehezebb volt reformátusnak megmaradni. A 18. században sajnos nagy csapást kapott az erdődi református egyház, a zsinat helyén teljes egészében kiürült a reformátusság. Bár református őseink szétszóródtak a közeli falvakba, de mi ma összegyűltünk és hálát adunk a gyülekezet egybenmaradásáért – mondta.

A lelkész felhívta a figyelmet a kis közösségek fontosságára is: kutatók azt vizsgálják, hogy a kis csoportok miért tudják átvészelni a gazdasági válságot? A titkuk az, hogy komolyan veszik a munkát. Ma már a nyugati világ is tudja, hogy miért jön fel a kelet, mert megvannak a kis közösségek – tette hozzá Sógor Csaba.
 
A rendezvény záró momentumaként a Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia Alapkőletétele következett, az intézmény névadójának köszönhetően valósulhatott meg Szatmár vármegye reformációja. A történelmi központú alapkövet, melybe egy időkapszulát is elhelyeztek Kovács Sándor, a Szatmári Református Egyházmegye esperese áldotta meg.