2013-02-01

Brüsszelben, az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális ügyek (EMPL) szakbizottságának égisze alatt, január 30-án ismertették a munkahelyi biztonságra és az egészségvédelemre szánt befektetésekről készült kutatóprojekt következtetéseit.

A kutatóterv és annak eredményei alapján összefoglaló jellegű kiadvány készült a genfi székhelyű Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség (ISSA - www.issa.int) és a Német Szociális Balesetbiztosítás (DGUV) munkatársainak együttműködése révén. A kiadványt Dr.Dieter-Lebrecht Koch, néppárti német EP képviselő rendezvényén mutatták be. Az eseményen Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is részt vett.

A Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség (ISSA) szakirányú tevékenységével vezető szerepet gyakorol, világszinten szorosan követi a nemzeti társadalombiztosítási szervek és ügynökségek működését. Több országra kiterjedő, nemzetközi kutatásokat végez, tájékoztatást, szakvéleményt nyújt és lehetőséget teremt a tagok számára dinamikus szociális biztonsági rendszerek gyakorlatba ültetésére.

A döntéshozó EP képviselőket az érdekelte, hogy a munkahelyi megelőzésnek van-e mikro-gazdasági hatása, kedvezően befolyásolja-e a cég tevékenységét, illetve gazdasági mérlegét? Válaszul a meghívott szervezetek kutatói elmondták, hogy ennek kapcsán az ISSA 2010 elején 16 országban, köztük Romániában is végzett kutatásokat. Háromszáz megkérdezett cég adatait összegezve arra a következtetésre jutottak, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem mikro-gazdasági hatásait csak közvetett módon lehet mérni, de becslések szerint az átlag 2.2%-os visszabefektetés a hasznot közel 20%-al növeli.

Sógor Csaba a romániai mutatók iránt érdeklődött. Világszinten Románia a középmezőnyben teljesít, de paradox módon a gyengébb szociális védettséget biztosító országokban könnyebb ezt a hasznot kimutatni, illetve számszerűsíteni.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén történt befektetések legnagyobb hatása a termelés, közlekedés és raktározás területén érzékelhető: csökkent a munkahelyi balesetek veszélye, a munkavállalók fokozottan és tudatosan figyeltek a baleset-veszély kiküszöbölésére, ezáltal pedig kevesebben sértették meg a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi előírásokat, javult a munkahelyi kultúra, a vállalatok imidzse, sőt, a munkaidő is csökkent. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre fordított kiadások visszatérülő befektetésnek minősülnek. . A kis- és középvállalkozások azonban hajlamosak ennek arányát alábecsülni.

A tanulmány készítői hangsúlyozták, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem élvezői elsősorban a vállalat munkavállalói, hiszen semmilyen kártérítés nem pótolja az életminőség romlását. A hatékony megelőzés biztosítja a rehabilitáció és a kártérítés fenntarthatóan finanszírozott jellegét is.

A Német Szociális Balesetbiztosítás (DGUV) nevében a projekt-menedzsment csapata elkészítette az interjúhoz szükséges kérdőívet és iránymutatásokat. Érvényes tapasztalati adatok gyűjtésére főleg a bányászat, az építőipar, az elektrotechnika területe alkalmas. A kutatás eredményeit 2011-ben a Törökországban megrendezett Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Világkongresszuson mutatták be.

Sógor Csaba szavaival zárult a brüsszeli munkaülés. Az erdélyi magyar képviselő megköszönte a kutatócsoport munkáját, mely megerősítette: a „megelőzés visszatérülése” olyan tényező, melyet nemzeti és nemzetközi szinten is figyelembe kell venni.
- Önök nyilvánvalóvá tették: a vállalatok gazdaságilag hasznot húznak a megelőzési intézkedések hatásaiból, következtetéseikkel pedig azt szorgalmazzák, a munkaadók fektessenek minél többet a biztonság és egészségvédelem javításába. Rajtunk, európai döntéshozókon múlik, hogy ennek intézményes ösztönzése uniós szinten kiteljesedjék - szögezte le Sógor Csaba.